Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Adó- és illetékügyek. van. Mivel pedig az idézett törvényszakasz az annak 1—3. pontjában emiitett mentesitő körülményeket az összes, hadmentességi dij fizetésére kötelezettekre — akár családfőkre, akár családtagokra — általánositja : az a körülmény, hogy panaszos szülői által eltartatik, nem képezhet indokot arra, hogy szemben a törvény idézett rendelkezésével, atyjának előző évi egyenes állami adója alapján vonassék hadmentességi dij alá. (4987. 1903. sz.) XII. CZIM. Szállítási adó. 144. Az üresen vontatott vizijármű után ennek a vizi járműnek, a tulajdonosa szállítási adó fizetésére nem kötelezhető. Indokok: A vasúti és gőzhajózási szállitás használatának megadóztatásáról szóló 1875 : XX. t.-cz. módositását tárgyazó 1887 : XIV. t.-cz. 2. §-a szerint, a szállitási adó alá csupán a vasutakon és gőzhajókon, továbbá oly hajólevéllel ellátott, egyéb vizi járműveken eszközölt szállítások esnek, a melyek tárgya idegen személyek és áruk dij szedés és gőz vontató erőnek alkalmazása mellett való továbbitása. A törvény eme rendelkezéséből okszerüleg következik, hogy a midőn a vizi járművek vontatásával foglalkozó vállalat ily járművek továbbítását vállalta el, a szállitási adót a vontató vállalat a fuvardij után tartozik fizetni, ellenben a vontatott vizi járművek tulajdonosa szállitási adó fizetésére csak is akkor kötelezhető, ha a vontatott járművön személy vagy áru lett továbbitva és ezek után a jármű tulajdonosa is fuvardijat szedett, de nem akkor is, ha a jármű üresen lett továbbitva, vagyis a midőn a vontatás, illetve szállitás tárgya maga a személy és áru nélkül vontatott jármű volt. (6377/1901. sz.) XIII. CZIM. A közadók kezelése. 145. A községi körjegyzők a kincstári követelések beszedésére egyedül jogosítva és azok beszolgáltatására törvényszerűen egyedül kötelezve nincsenek és épen ezért nem tekinthetők oly községi közegeknek, kik ellenében a kincstár az adók és egyéb tartozások beszedése és beszolgáltatása körül elkövetett mulasztás által okozott kár megtérítését közigazgatási uton követelni jogosítva lenne. (14925/1897. sz.) 146. a) Zálogjognak illeték biztosítása végett való bekebelezése az olyan fél személyes fizetési kötelezettségének az elévülését, a ki a bekebelezés idejében az ingatlannak már nem telekkönyvi tulajdonosa, nem zaktitja meg. b) Vagyonbukott fél illeték-tartozásának elévülése a csőd tartama alatt akkor is szünetel, ha az illeték-követelést nem jelentik be.