Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Általános jövedelmi pótadó. -tositéki) okirat alapján történt,, megtagadni annál kevésbbé lehet, mert az a körülmény, hogy az adós tartozását váltóval fedezi, nem zárja ki azt, hogy a tartozás kölcsön adott pénz legyen. (3486/1898. sz.) 132. Hiteltőke kamatai, ha be is vannak kebelezve, az általános jöve­delmi pótadó kivetésénél figyelembe nem vehetők. • Indokok: Panaszló a bekebelezett hiteltőke kamatainak levonását, habár annak kamatjai is be vannak keblezve és megállapítva van az is, hogy ezen hitelt mily összeg erejéig vette igénybe, jogosan még sem igé­nyelheti, mert az 1883 : XLVI. t.-cz. 13. §-a értelmében az általános jöve­delmi pótádó kivetésénél csak azon kamatnak 10°/0-a vonható le, mely a bekeblezett kölcsön után az adóévet megelőző év végén tényleg még fennáll, a jelen esetben pedig nem kölcsön (adósság), hanem hiteltőke van bekeb­lezve. (1497/1900. sz.), 133. Ha valamely jelzálogintézet oly jelzálogkölesönnel terhelt ingat­lant vesz meg birói árverésen, a melynek alapján zálogleveleket bocsátott ki, a jelzálogkölcsön egy évi bekebelezett kamatának 10°/0-a az ingatlan általános jövedelmi pótadójából levonandó. Indokok: Az 1883 : XLVI. t.-cz. 13. §-a értelmében a föld- és ház­birtoknak törvény szerint kiszámított általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön egy évi kamatainak 10° 0-a, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve. A törvény e szerint két feltételhez köti a kamatok beszámítását, jelesül, hogy a tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön álljon fenn, másodszor, hogy a tőkével kamatok is legyenek bekebelezve. A -kérdés tehát az, hogy azokban az esetekben, midőn valamely jel zálogintézet oly jelzálogkölcsönnel terhelt ingatlant vesz meg birói árverésen, a melynek alapján zálogleveleket bocsátott ki, fennállanak-r továbbra is a kamatok beszámításának a törvényben megállapított elő­feltételei ? A záloglevelek biztosításáról szóló 1876 : XXXVI. t.-cz. 14. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint »a jelzálog-intézeteknek azon kölcsönkövetelései, melyeknek alapján záloglevelek bocsáttattak ki, épség­ben maradnak akkor is, ha a jelzálogul szolgáló ingatlant birói árverésen a jelzálogintézet maga veszi meg«. Az ily kölcsönkövetelések csak a jel­zálogintézet kérelmére törölhetők ki s addig a záloglevelek fedezetéül szolgálnak. E szerint az által, hogy a jelzálogintézet az ingatlannak tulajdono­sává lesz és a jelzálogul szolgáló ingatlan tulajdonjoga és a jelzálogilag bekebelezett követelés joga a jelzálogintézet személyében egyesül, a köl­csönkövetelés még nem szűnik meg, hanem továbbra is fennáll s a most idézett 1876 : XXXVI. t.-cz. 14., valamint 17. §-a szerint a záloglevelek összességének fedezetéül és biztositékául szolgál. Ugyanis harmadik sze­mélyek jogáról is van szó, melyet a törvény kifejezett rendelkezése akként és az által is biztosit, hogy a záloglevelekért kibocsátói minőségéből folyó ­lag különben is személyes felelősséggel és-kötelezettséggel tartozó jelzálog­Grecsák : Magyar Döntvénytár. V. 36

Next

/
Thumbnails
Contents