Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. valamint az összes 1798 bejegyzett szavazat csak formális többség és formá­lis szavazatmennyiség, mert a választási elnöknek eljárása folytán egy szám szerint is meghatározandó szavazatmennyiség elesett. A kérvény II., III. és IV. számai alatt feltétlen érvénytelenségi okokat és tényeket sorolnak fel kérvényezők, V. alatt pedig azokat a tényeket adják elő, melyek a képviselőre esett egyes szavazatok érvény­telenségét vonnák maguk után, végül három olyan szavazatot jelölnek meg, melyek akár tévedésből, akár jogtalanul, de érvénytelenül adattak be, arra nem jogositott egyének által, a képviselőre. Végkérelmükben pedig kérik : először a felsorolt és bebizonyitott feltétlenül érvénytelenítő okok alapján az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2., 3., 5., 6. pontjai értelmében a választást megsemmisiteni, — illetőleg másodszor : az előadottak alapján megállapítva azt, hogy a képviselő nem nyerte el az 1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §-ában megkívánt általános többséget, az 1899 : XV. t.-cz. 4. §-a értelmében megejtett levonások és hozzáadások után kérik a választási elnök kijelentését rektifikálni és a hozandó Ítéletben kijelenteni, hogy a karczagi választókerületben meg­ejtett képviselőválasztás alkalmával gróf Kreith Béla nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét. A kérvénynek tárgyalása alkalmával a kérvényezők meghatalmazottja a kérelmet az előbbi kérelemtől eltérően ismét ugy terjesztette elő, hogy első sorban a törvény 28. §-a értelmében előterjesztett kérelem folytán mondassék az ki, hogy a Karczagon 1901 október 2-án megtartott képviselő­választás alkalmával nem Madarász Imre, hanem gróf Kreith Béla nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét, a mennyiben pedig ez lehetséges nem lenne, mondassék ki a választás a felhozott abszolút érvény­telenségi okok alapján érvénytelennek. A választást védő képviselő meghatalmazottja a kérvényt a kére­lemnek már ilyen különböző módon történt előterjesztése miatt elutasit­tatni kérte, a kir. Curia azonban a kérvényt ez alapon el nem utasította, mert a kérvényezők által a törvény 28. §-a értelmében előterjesztett kérelem a 3. §. 27. pontjára van alapítva, melyet a kérvényezők a tárgyalás során is fenntartottak, az e pontban körülirt ok pedig a választást szintén feltét­lenül érvénytelenné teszi; az a körülmény tehát, hogy a kérvényezők az érvénytelenséget első sorban erre az okra és másodsorban egyéb abszolút hatályú okokra alapították és hogy az érvénytelenségi okok sorrendjét a kérvényben is, a szóbeli előadás alkalmával is változtatták, a kérvény elutasítására törvényes indokul nem szolgálhat. Áttérve a kérvényben felhozott és a tárgyalás alkalmával is fenn­tartott érvénytelenségi okokra és tényekre, II. alatt az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2. és 3. pontja alapján, a 6. §. tekintetbe vételével, vagyis magának a képviselőnek és hozzátartozóinak vesztegetése és vesztegetésben való részessége alapján azért kérik a válasz­tást érvényteleníteni, mert Madarász Imre képviselő (a 15. pont alatti nyilatkozat szerint) 100 koronát adott át L. Nagy Péternek, a karczagi polgári társaskör pénztárnokának, hogy a kör tagjait pártjára hódítsa; ... ez a tény azért nem jöhet figyelembe, és a bizonyítás elrende­lésére alapul nem szolgálhat, mert nincs kitüntetve, hogy ez által valaki

Next

/
Thumbnails
Contents