Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. Pásztory tanyát és Szilágyi Tihamér albiró terrorisálta Selyebi Gyulát, hogy Szentiványira szavazzon. Bendes Dezső körjegyző a Pásztory választókat nyilvánosan fenyegette és Leitner Emil albiró a választás napján korteskedett, ezen erőszak és fenyegetés folytán pedig 450 szavazó a Pásztory-pártból nem szavazott. Továbbá Szuchányi Géza szolgabíró két csendőrrel a Pásztory-pártra tört, mert Pásztoryt éljenezték ; Szilágyi Tihamér albiró és Ilosvay szolgabíró Himmer Ignáczot megfenyegették, ha Pásztoryra szavaz és Ilosvay katonákkal minaddig letartóztatta, mig a Pásztory emberei le nem szavaztak ; Ilosvay szolgabíró katonák alkalmazása mellett egy szekér szavazót a Pásztory-pártból a Szentiványi-párt táborába kergetett, az avasiakat a Pásztory-párt tanyáján letelepedni nem engedte és a választókat az uton feltartóztatta, Rába szolgabíró több Pásztory-választót megfélemlített és Rácz Gyulával együtt Tirpák Györgyöt megverte, mert Pásztoryra akart szavazni és ezzel megfélemlítette őt, Várady Györgyöt és Gyurkuczán Györgyöt, mert Pásztoryra szavazott, megtámadták. Ezeknek bizonyítására tanukat kér kihallgatni. 6. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 11. b) pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan tényként azt adja elő, hogy a Pásztory-párt katonákkal volt körülvéve, az étkezési helyektől el volt zárva, szabadon nem közlekedhetett, a Szentiványi-párt csendőrökkel vitt a táborába néhány szekér Pásztory választót, hogy a választástól visszatartsa őket, SchönpfTug Richárd választási elnök a kordon felállítására vonatkozó megállapodást meg nem tartotta, a katonaság a választókat a szavazásra nem bocsátotta és többeket raak akkor, mikor megígérték, hogy nem szavaznak és midőn ezen erőszakosság miatt Kollár János panaszkodott, Ilosvay szolgabíró őt katonákkal elkísértette. Ezeknek bizonyítására tanukat kér kihallgatni. 7. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 11. c) pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan tényként azt adja elő, hogy a csendőrség és a katonaság a bikszádi és bujánházi választók nagy részét a választás tartama alatt elzárva őrizték, ugy hogy választói jogukat nem gyakorolhatták. Ennek bizonyítására tanukat kér kihallgatni. 8. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 16. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan tényként azt adja elő, hogy SchönpfTug Richárd választási elnök a katonaság és csendőrség túlkapásait Szentiványi érdekében tűrte és a Pásztory-pártnak a szavazási helyiséggel az érintkezését megakadályozta ; a katonaság nyilván az elnök rendeletére a Pásztory-párt avas vidéki választóit a kijelölt útról elterelte oly helyre, a hol a közigazgatási tisztviselők az utat elálltak, minek folytán 150 választó a Szentiványi-pártra ment át; Erdős Jenő a választás színhelyén R. Nagy Imre bizalmi férfit és Sebessi Mihályt bántalmazta és ez iránt panaszukra a szavazatszedő küldöttségi elnök azt felelvén, hogy ez hozzá nem tartozik, R. Nagy Imre a választási helyiségből eltávozott, a katonaság 30 választót a kordonon át nem bocsátott és később 15 választót a Szentiványi-pártra átvitt, Diamanfc Ignáczot a miatti panasz emelése miatt, hogy a katonaság a hivatalos hatalommal visszaél, Jakó Endre helyettes elnök elzárással fenyegette. Ezeknek bizonyítására tanukat kér kihallgatni.