Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

32 Curiai bíráskodás. ugyanannyival csökkenne azoknak a szavazatoknak a száma, melyek mint érvénytelenek, a képviselőre adott szavazatokból levonandók lennének s igy a végeredmény szerint a képviselőre esett szavazatok száma, az ellenjelöltre beadott szavazatok számát 20 szavazattal ez esetben is meghaladná. Minthogy tehát, a fentebb előadottaknál fogva, a megjelölt 47 szavazat érvénytelenítésének, illetőleg a képviselőre adott szavazatokból való leszámításának alapjául a kérvényben felhozott tényekre elrendelendő bizonyítási eljárás a választás ama eredményén, mely szerint a. képviselő az érvényes szavazatok általános többségét elnyerte, nem változtatna, ezt a bizonyítási eljárást mellőzni, a bizonyítás felvételének mellőzésével a kérvényt az 1899 : XV. t.-cz. 121. §-a alapján elutasítani kellett. 8. SzentiványiGyula esete, i) (3. §. 2., 4.; 6.. 9. c), 10., 11. a), 11. b), 11. c), 16. pont, 23., 70., 154. §§.) I. Ha a képviselőválasztás érvénytelenségének kimondása, illetőleg annak megállapítása kéretik, hogy az érvényes szavazatok többségét az ellenjelölt kapta meg, ez két külön és önálló kérelem, a melyek egyike a másiktól függetlenül ejthető el vagy tartható fenn.2) II. Tény megjelölése nélkül az érvénytelenségi ok tartalom nélküli állítás. III. A részesség, illetve a megelőző és kifejezeti beleegyezés állítása tüzetes támogató ténybeli adatok előadása nélkül, hasonlólag alkalmatlanok a további eljárásra. IV. A ténybeli adatoknak is határozottan ki keíl teijedniök a hely, idő és elkövetési mód mozzanataira^ mert azok nélkül a mérlegelésnek még a lehetősége is ki van zárva,3) V. Nem hozható fel a választási elnökkel szemben a bizalmi férfiúnak eltávozása, még hogyha utóbbi a választási elnök sérelmezett intézkedése miatt hagyja is el a szavazás helyiségét. VL Ha a feltétlen érvénytelenségi okok esetleg mint feltételesek is érvényesíttetni kívánnak* akkor ennek a 3. §. 10. pontjára való hivatkozással, már a kérvényben kifejezést kell adni. ítélet: 118/1902. c. b. sz. A kérvény elutasittatik stb. Indokok: Kérvényezők a választást az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 1 , 2., 3. 4., 6., 9. c), 11. a), 11. b). 11. c) és 16. pontjai alapján támadják meg és azt kérik, hogy Szenti ványi Gyulának képviselővé történt megválasztása érvénytelennek mondassék ki, illetve Pásztory Árkád Sándor, mint ki az. érvényes szavazatok legtöbbjét nyerte el, az aranyos-medgyesi kerület megválasztott képviselőjének jelentessék ki Kérvényezők meghatalmazottja a nyilvános szóbeli tárgyalás alkalmával az 1899 : XV. t -cz. 3. §-ának 1. és 3. pontjaira alapított, de a kérvényben semmivel sem támogatott érvénytelenségi okokat elő nem ter») Vál. Aranyos-Medgyes, 1901. október 3-án. Kérvényezők Miháli Lászlá és társai. -) Ellentétes elvi alapon nyugszik Makai Zsigmond esete. (24. eset II.) 3) Csakhogy ez az elv nem mindenütt jut következetesen kifejezésre.