Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

20 Curiai bíráskodás. es az 1901. évre érvényes választói névjegyzéknek hitelesített másolatát,, es minthogy ebben a névjegyzékben gróf Dessewffy elő nem fordul, az 1899 : XV. t.-cz. 81. §-a rendelkezésének eleget tettek, nevezetesen bizonyították azt, hogy gróf Dessewffy Emil ama kerület választói névjegyzékében elő nem fordul, a melyben megválasztották. Már pedig ilyen esetben az 1899 : XV. t.-cz. 82. §-a szerint a bizonyítás a választásvédőket terheli, de a bizonyításra elegendő, ha megnevezik ama község választói névjegyzékét, a melyben a képviselő mint választó fel van véve, a mely névjegyzék hivatalból szerzendő be ; a törvény e rendelkezése szerint tehát az illető névjegyzék megnevezése és beszerzése a bizonyításnak csak egyik, és igy nem kizárólagos módja, következésképen a választói minőség, illetőleg valamely névjegyzékbe felvétel más alkalmas módon is bizonyítható, ennek bizonyításán felül pedig a választástvédő egyébnek bizonyítására is nem kötelezhető és igy a kérvényezők részéről a személyazonosságra nézve minden támogató adat nélkül csak általánosságban felhozott, tehát puszta állítás tekintetbe nem vehető. A jelen esetben gróf Dessewffy Emil nemcsak megnevezte, hanem a magyar kir. belügyministerium segédhivatali főigazgatója által kellő alakszerűséggel hitelesítve be is csatolta a hajdúnánási választókerületre vonatkozó és az 1901. évre érvényes választói névjegyzéknek az 1899 : XV. t.-cz. 150. §-a szerint a magyar királyi belügyministerhez felterjesztett egyik hiteles példányának másolatát; ez a csatolmány tehát a törvényben megjelölt helyen őrzött eredetinek az arra hivatott közeg által hitelesített másolata ; és minthogy ezen a másolaton valamely igazítás vagy egyébként valamely aggály nem észlelhető, az a másolat a választói minőségre vonatkozóan a bizonyítás tekintetében magának az eredetinek az erejével bir, a mint ez az 1899 : XV. t.-cz. 21. §-a második bekezdésében is ki van fejezve.1) E szerint a másolat szerint gróf Dessewffy Emil a hajdúnánási választókerületben Hajdu-Nánás községnél 211. folyószám alatt az 1901. évre mint választó fel van véve, és kérvényezők a személyazonosságot egész általánosságban tagadták ugyan, azonban erre nézve semmiféle támogató adatot, annál kevésbbé valamely bizonyítékot fel nem hoztak. Ilyen körülmények között a kir. Curia a fenn kifejtettek alapján, bebizonyitottnak találja azt, hogy gróf Dessewffy Emil, ki 1901 október 2. napján Szempczen megtartott országgyűlési képviselőválasztáson megválasztott képviselőnek jelentetett ki, a hajdúnánási választókerületben Hajdu-Nánás községnél az 1901. évre érvényes választói névjegyzékben !) Ez az argumentatio nem igen talál, mert a 21. §. csak oly feltételt szab meg, a mely mellett a Curia egyelőre elfogadni tartozik a kérvényt. A megtámadott képviselőnek már most a tárgyalási időközben feltétlen alkalma van arra, hogy minden releváns körülményt kiderítsen (igy a melléklet netán egészben hamis voltát is; mert hiszen nem csupán aggályos okiratról lehet szó.) De sőt a törvény 63. és következő §§-ai egy egész elkülönített perszakot szentelnek az előkérdéseknek s a 65. §. egyenesen statuálja is, hogy a kérvénynek egyelőre történt elfogadása semminek sem praejudicál. A 21. §. tehát az esetleges reparatiónak a legtágabb mederben helyt enged, míg a fenti indokolás azt egy esetleg sikerült hamisítványnyal szemben teljesen ki zárja.