Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

120 Curiai bíráskodás. Minthogy pedig dr. Baross Jánosnak, mint az időben Csongrádon tartózkodó és a fent emiitett vacsorákra meghívott jelöltnek, a pártjabeliéi által rendezett vacsorák tartása, az azokra meghívott választók pártállása es száma iránt a dolog természeténél fogva érdeklődnie, tehát már ennélfogva, különösen pedig az első vacsora lefolyásából és azon a pártérdekek, valamint az összetartás hangoztatásából tudnia kellett, hogy azok a vacsorák a választók szavazatának etetéssel és itatással való befolyásolása czéljából rendeztettek és mind a mellett az utóbbi két vacsorán is megjelent : a m. kir. Curia a bizonyító adatok szabad mérlegelése alapján megállapítja, hogy dr. Baross János a választóknak a Fekete Lajos, Kaszaniczky Dénes és Szlávik János által e vacsorák adásával elkövetett etetésébe és itatásába a vacsorákon való megjelenésével előzetesen és kifejezetten beleegyezett: következéskép dr. Baross Jánosra nézve az 1899. XV. t.-cz. 3. §-nak 6. pontja alá eső feltétlen érvénytelenségi tényt és okot megállapítani és ez alapon a Csongrádon az 1901. évi október hó 10. napján megtartott országgyűlési képviselőválasztást érvénytelennek kimondani kellett. Ezt a megállapítást nem gátolhatta az, hogy kérvényezők dr. Baross János irányában a részesség megállapítását nem kérték, mert kérvényükben megjelölték a feltétlen érvénytelenségi tényt és megjelölték a 3. §-nak 6. pontja szerinti feltétlen érvénytelenségi okot; mert továbbá az előzetes és kifejezett beleegyezés is a részességnek egyik faja s mert végül kérvényezők az idézett törvény 6. §-ára, tehát a részességnek ebben a szakaszban meghatározott eseteire kérvényükben hivatkoztak : minélfogva a m. kir. Curia a bebizonyított tényre a törvény megfelelő rendelkezését szabadon alkalmazhatta. Dr. Baross János cselekvő és szenvedő választóképességének felfüggesztése az 1899 : XV. t.-cz. 122. §-a rendelkezésén alapszik. Az összes iratoknak a m. kir. igazságügymimsterhez áttételét az 1899. évi XV. t.-cz. 126. §. rendelkezése és az indokolja, hogy dr. Baross Jánosra, Hegyi Antalra, Fekete Lajosra, Kaszaniczky Dénesre és Szlávik Jánosra nézve az 1878 : V. t.-cz. 186. §-ába ütköző büntetendő cselekmény jelenségei mutatkoznak fennforogni. Tekintettel arra, hogy a csongrádi választókerületi választók összes száma az 1901. évre érvényes jegyzék szerint 848, hogy a Fekete Lajos, Kaszaniczky Dénes és Szlávik János által rendezett Baross-párti kortesvacsorák mindegyikén legalább 100—120 választó vett részt, Hegyi-párti választó pedig a választás napján több mint 200 lett etetve és itatva : az 1899 : XV. t.-cz. 126. §-a értelmében az Ítéletben felemlítendő volt. hogy az érvénytelenített választás alkalmával a csongrádi választókerületben oly jelenségek merültek fel, a melyekből arra lehet következtetni, hogy az etetés és itatás nagyobb mérvben űzetett. E határozat végrehajtása iránt a belügyminister a ház elnöke utján megkerestetik. A kérvényezők által a tárgyaláson fenntartott többi érvénytelenségi okok megállapíthatók nem voltak.