Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 107 nyitására egyáltalán, de különösen a megfenyegetetteknek eskü alatt tett vallomásával nem alkalmas : a m. kir. Curia a választásvédőknek ezt a kérelmét mellőzte. A tárgyalási és bizonyítási eljárás eredménye tehát az, hogy Enyedi Lukácsra 542, Kelemen Bélára pedig 544 szavazat adatott be, és minthogy e szerint nyilvánvaló, hogy Enyedi Lukács az érvényes szavazatok többségét el nem nyerte : megválasztását az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 6. pontja s ezzel kapcsolatos 10. pontja, valamint ugyanazon §. 13. és 27. pontja alapján a 121. §. értelmében érvénytelennek kellett kimondani. A választás érvénytelenségét Eszes Mátyásnak a 3. §. 6. pontjába ütköző az a cselekménye vonta maga után, melynél fogva az Enyedi Lukácsra esett szavazatokból a 3. §. 10. pontja alapján tiz szavazat érvénytelen ittetett; Eszes Mátyás cselekvő és szenvedő választóképessége a 122. §. értelmében ez okból függesztetett fel. Megállapítja a m. kir. Curia azt, hogy dr. Kelemen Bélának az ellenkérvény I. 1. pontjánál körülirt cselekménye a 3. §. 2. pontjába ütköző érvénytelenségi oknak állapítja meg tényálladékát; ez a cselekmény azonban nem állván kapcsolatban a választás érvénytelenségét eredményezett érvénytelenségi okkal, a tettes cselekvő és szenvedő választóképességének felfüggesztésére a 122. §. rendelkezése törvényes alapot nem nyújt, de minthogy ez a cselekmény a választási jog ellen elkövetett vétség jelenségeit tünteti föl, alkalmas lehet a büntető eljárás megindítására. A m. kir. Curia tehát az iratoknak áttételét a m. kir. Igazságügyminiszterhez, ugy dr. Kelemen Béla, mint Eszes Mátj'ás ellenében is, a kinek a kérvény II. csoport 2. pontja alá foglalt fönt körülirt és bíróilag megállapított cselekményében a btkv. 186. §-ába ütköző vétség jelenségei mutatkoznak, az 1899 : XV. t.-cz. 126. §. alapján rendelte el stb. 17. Örley Kálmán esete.*) (3. §. 1., 2., 6., 27. p., 7., 28., 54., 55., 125., 126., 129. §§. 1878 : V. t.-cz. 185. §.) I. Nem az ügy érdemleges peranyaga, hanem az 54. §., illetőleg 55. §. rendelkezései alapján kell határozatot hozni, ha a képviselő lemondásáról vett hivatalos értesítés az érdemleges Ítéletnek teljes megszövegezése, aláírása, sőt iktatása után bár, de annak nyilvános kihirdetése előtt érkezik az itélőtanács elnökéhez. II. A 3. §. 27. pontja teljesen önálló érvénytelenségi okot tartalmaz, a 2., 3., 4., 6., 9., 11., 12., 13. és 14. pontjaira való hivatkozással felhozott, vagy felhozható tények a 27. pont alatti érvénytelenségi ok tényálladéka gyanánt nem szerepelhetnek.2) ítéld: 491/1902. c. b. sz. A kérvény elutasittatik és kérvényezők egyetemlegesen végrehajtás terhével arra köteleztetnek, hogy . . . költséget 15 nap alatt megfizessenek. ') Vál. Margitta, 1901. október 2-án. Kérvényezők Lipeczky Gyula és társai. Vál. védők Altmann József és társai. 2) Lásd Madarász Imre (9. I.), dr. báró Dániel Tibor (12. II., III, IV., V.), Enyedi Lukács (16. III.), gróf Teleki Gyula (22. III., V.), dr. Beek Marczel (26. II.), gróf Teleki Sándor (27. I., 2. bek.), dr. Szivák Imre (30. III., IV), dr. Nosz Gyula (48. II.), Jakabffy István (51. XI.), Jovanovics István (52. I.)