Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

102 Curíai bíráskodás. általánosan használt korteskedés természetével bírtak és minden komolyabb jelleget nélkülözvén, megfélemlítés előidézésére nem alkalmasak, és mert a megnevezett dorozsmai tanítókat illetően a szabadságolás állítólag szándékos visszatartása oly akadályt, mely a tanítókat szavazási joguk gyakorlatában gátolta volna, nem képez, különben is maguk a tanítók csatolt nyilatkozatukban ellenkérvényezők erre vonatkozó állításait megczáfolják. Ellenben e csoportban felsorolt többi tényekre a m. kir. Curia a bizonyítási eljárást elrendelte, mert ezek a tények esetleg megállapíthatják a 3. §. 3. és 4. pontjaiban körülirt érvénytelenségi ok tényálladékát. VII. Megtámadják végül ellenkérvényezők a 3. § ,3., 4. és 10. pontjai alapján a II. 170. alatt dr. Kelemen Bélára leszavazott Demus János horgosi lakós szavazatának érvényét az alapon, mert azzal fegyegették, hogy a horgosi r. kath. egyháztól való kölcsön tőkét azonnal felmondják és behajtják, ha nem szavaz Kelemenre. Kérvényezők e tény valóságát tagadják és N) 2. alatt csatolják Demus János nyilatkozatát. A m. kir. Curia e tényre elrendelte a bizonyítási eljárást az előbbi csoportban hasonló eseteket illetően fölhozott indokolásánál fogva a 3. §. 3. pontjára alapítottan. A bizonyítási eljárás foganatosítása és a feleknek ez eljárás eredményére a folytatólagos tárgyalásnál tett észrevételei után, a bizonyítási adatok szorgos mérlegelésével a m. kir. Curia a következőket állapítja meg : A kérvény L csoport 1. pontja alatt összefoglalt tényekből arra nézve, hogy Eszes Mátyás az itt megnevezett 4 választónak megígérte volna, hogy helyettök Novotni Antalnak a harang 214 koronányi hátralékos vételárát megfizeti, ha Enyedi Lukácsra szavaznak, a bizonyítási eljárás semmiféle bizonyítékot nem eredményezett. Épen oly kevéssé vezetett sikerre a bizonyítási eljárás az ugyanezen pontban foglalt másik ténykörülmény tekintetében. Nem nyert igazolást az I. 2. és 3. alatt fent előadott és bizonyitandóul megállapított ténykörülmény sem, ugy a III. csoport 1. pontja alatti sem. Ellenben a kérvényezők részéről a II. csoport 2. pontja alatt előterjesztett és bizonyitandónak megjelölt érvénytelenségi tényre nézve a m. kir. Curia ugy találta, hogy az, az alább előadandó korlátok között, bizonyítva van. Sándor Mihály, Nagy Zachár, Karcsay Aladár, Jerney Zoltán és Eszes Mátyás, mely utóbbi három az Enyedi-párt embere volt, vallomása alapján megállapítható, hogy a göbölyjárási uj kápolnánál 1901 szeptember 29-én rendezett mise csak eszköz volt arra, hogy az ugyanazon napra rendezett választói népgyűlésre minél több ember jöjjön össze E választói gyűlésnek, Karcsay Aladár és Eszes Mátyás vallomása szerint, az volt a czélja, hogy az ellenpárt által egy héttel előbb egy más kápolnánál tartott választási gyűlésen ifj. Czékus Ferencz által Enyedi Lukács ellen intézett támadások megczáfoltassanak, ellensulyoztassanak, ebből pedig okszerűen következik, de a gyűlésen Dudás Béla, Karcsay Aladár és Eszes Mátyás által mondott beszédek tartalmából is nyilvánvaló,