Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

86 A polgári törvénykezési rendtartás. 8. 10. Névviselés és czimer használata. 252. A névviselésre vonatkozó oly vitás kérdés, mely házassági kötelékre van alapítva, ennek megszüntetése után is, mint a családi állással kapcsolatos : magánjogi jellegű ; a családi név viselhetése felőli vitás kérdések eldöntése tehát, akár a családi név bitorlásának eltiltása, akár az fannak viselésére vonatkozó jogosultság megállapítása forog szóban, a bíróságok hatáskörébe tartozik. A kir. ítélőtábla: \z elsőbiróság ítéletét hivatalból megsemmisiti és a keresetet felperesnek visszaadni rendeli, mert : felperes keresetében érvényesíteni czélzott az az igény, hogy az alperes a felperes nevét jogellenesen használja, az alperes személyes állapotára vonatkozó kérdést képez s minthogy a felperes pusztán csak a névviseléstől való eltiltást szorgalmazza, a nélkül, hogy a személyi állapotból kifolyó valamely jog vagy kötelezettség megállapítását kérné, ily körülmények között pedig, minthogy a névviseléshez való jogosultság kérdése, az 1894 : XXXI. t.-cz. 99. §-a esetén kivül, birói ügyutra nem tartozik, a törvényszék a kereset elfogadása és a további eljárásával az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. b) pontjának rendelkezése alá tartozó jogszabálysértést követett el, a miért is a fentebbiek értelmében kellett határozni. A m. kir. Curia: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával, a 16,201 1899. sz. keresettel folyamatba tett ügy érdemileg eldöntendőnek kimondatik, mert a névviselésre vonatkozó oly vitás kérdés, mely házassági kötelékre van alapítva, ennek megszüntetése után is, mint a családi állással kapcsolatos : magánjogi jellegű; a családi név viselhetése felőli vitás kérdések eldöntése tehát, akár a családi név bitorlásának eltiltása, akár az annak viselésére vonatkozó jogosultság megállapítása forog szóban, a bíróságok hatásköréhez tartozik, sőt az 1894 : XXXI. t.-cz. 94. §-a külön is rendelkezik az iránt, hogy a bíróság esetleg köteles a nőnek ezt a jogát az ítéletben kimondani, miből önként következik, hogy az 1894 : XXXI. t.-cz. hatálybalépte előtt keletkezett, egyoldalúan felbontott ítéletnek a névviselésre vonatkozó vitás hatálya iránt a bíróság van érdemi határozathozatalra hivatva, a miért is a fenti módon kellett határozni. (1901 január 9-én 5336 1900. sz. a.) 253. A pusztán máséval hasonló név viseléséhez való jogosultság kérdése birói útra nem tartozik. A kir. Ítélőtábla: A személyállapotra vonatkozó kérdés birói útra csak annyiban tartozik, a mennyiben valamely családi állásból folyó jognak vagy kötelezettségnek lehet alapja ; a pusztán máséval hasonló név viseléséhez való jogosultság azonban birói útra nem tartozik. Minthogy pedig felperes nem is állította, hogy annak a családnak volna tagja, melyhez az alperes tartozik, a pusztán hasonló név viseléséhez való jogának megállapítása iránti keresete helyesen utasíttatott vissza. A m. kir. Curia: Indokainál fogva helybenhagyt4. (1900 szeptember 11-én 4662. sz. a. —Hasonló határozat : Budai esti kir. Ítélőtábla (1900 évi június 19-én 3563. sz. a.)