Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 81 Mindezek alapján az 1881. évi XLI. t.-cz; 36. §-a b) pontjának azon rendelkezése, mely szerint arra a tulajdonosra nézve, ki ezen törvény 33. §-a értelmében kiküldött bizottság által megtartott tárgyalásnál a kisajátitási terv ellen fel nem szólal és kifogást nem tesz, tehát arra nézve is, ki a tárgyaláson meg nem jelent, ugy a kisajátitási terv, mint a felajánlott kártalanítási ár végleg megállapítottnak s általa elfogadottnak tekintendő, nem terjedhet ki olyan esetre is, midőn a kisajátított ingatlan többeknek osztatlanul telekkönyvi tulajdonát képezi, s e tulajdonosok egynémelyike a tárgyaláson meg nem jelent ugyan, egynémelyike azonban a tárgyaláson megjelenve, a kisajátitási terv és a felajánlott kártalanítási ár ellen felszólalt és kifogást tett. (1899 június 21-én 1899. évi 35392. I. M. sz. 1899. évi 37433, K. M. sz. a.) 245. Fausztatás illetőleg tutajozás által okozott kár megtérítése iránti ügy birói hatáskörbe tartozik. E kártérítési követelés elévülése. A kir. ministerium : W. Márk kisporubai lakos P. Miksa hibbei és S. Jakab liptó-szt-miklósi lakosoktól az utóbb nevezettek fájának usztatása, illetőleg tutajozása által okozott 15 forint mezei kár és járulékai megtéri tését követeli. Az erdőtörvény (1879 : XXXI. t.-cz.) 201. §-ában meg van ugyan állapítva, hogy az usztatás vagy tutajozás által okozott károkért a vállalkozó teljes kártérítéssel tartozik, de a részben, vájjon a kártérítési igény a bíróság vagy pedig a közigazgatási hatóság előtt érvényesitendő-e, az 1879 : XXXI. t.-cz. az usztatásra és tutajozásra kiterjedő rendelkezést nem tartalmaz, hanem csakis az usztatás tekintetében intézkedik annyiban, a mennyiben a 204. és 205. §-okban kimondja, hogy az usztatás által szenvedett károk megtérítésére irányuló keresetek az illetékes bíróságnál, a kereseti jog különbeni elvesztésének terhe alatt, a törvényben körülirt hirdetményi felhívástól számított záros határidőn belül inditandók meg. És habár az erdőtörvény azt, hogy a tutajozásból eredő károk megtérítésére irányuló keresetek a bíróságok hatáskörébe tartoznak, kifejezetten nem mondja is ki, még sem szenvedhet kétséget, hogy az ily kártérítési ügyek a bíróságok hatásköréhez tartoznak ; mert minden magánjogi vitás kérdés — ha csak különös jogszabály mást nem rendel — a bíróságok hatásköréhez tartozónak tekintendő ; és mert az erdőtörvény a közigazgatási hatóságoknak tárgyi illetékességét a szóban forgó kártérítési igények elbírálására meg nem állapítja, abból pedig, hogy ezen törvény 204. és 205. §-ai csak az usztatások által okozott károkról intézkednek, az következik csupán, hogy a kártérítési igény érvényesítésére szolgáló hirdetményi felhívást és a kártérítési igény érvényesítésének rövid határidőhöz való kötését a törvényhozás a tutajozás által okozott károkra kiterjeszteni nem kívánta, hanem ez utóbbiakra nézve a rendes elévülési időt tartotta fenn. Ezek alapján, tekintettel arra is, hogy bár a követelt kártéritési összeg 20 forintot meg nem halad, ele felperes keresetét az 1877 : XXII. t.-cz. 14. §-a második bekezdésén alapuló választási jogánál fogva a kir. járásbíróság, mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró biróság előtt indította meg, a jelen ügyben a biróság tárgyi illetékessége volt megállapítandó. (1892 január 8-án 1891. évi 47.792/1891. I. M. sz. a.) Grecsák : Magyar Döntvénytár. IV. 6