Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §, 69 214. Oly kereset, mely magántulajdont képező patak medrén át fel­állított kerités visszaállítására irányoztatik, első sorban nem a bíróságok, hanem a közigazgatási hatóság körébe tartozik. (Semmitőszék 1879 deczember 11-én 22462. sz. a.) 215. Az 1874 : XI. t.-cz. 2. §-ának azon rendelkezéséből, hogy víz­károk eseteiben a kártérítési igényeknek a törvény rendes utján való érvé­nyesítése előtt a panasz, az ügy megvizsgálása és elintézése végett, első sor­ban a közigazgatási hatóságok előtt terjesztendő elő, nem az következik, mintha a kártérítési igény csak akkor érvényesíttethetnék a törvény rendes utján, ha a közigazgatási hatóság panaszlott ténykedését tiltott cselek­ménynek minősítvén, a kártérítés tényálladékát már megállapította. Felperes a törvény rendeletének eleget tett, midőn panaszát a közigazgatási hatóságnál előterjesztette és annak határozatát a per megindítása előtt bevárta. (Curia 1884 október 22-én 2292. sz. a.) 216. Az érmeder kiásatása jogszerű vagy jogszerűtlen voltának meg­határozása az 1885 : XXIII. t.-cz. 156. és 177. §-ai szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozván, ilyen esetben az előbbi állapot visszaállítása s a kártérítési kötelezettség megállapítása sem tartozik a birói hatáskörbe, mitsem vátoztatván ezen az a körülmény, hogy a kérdéses ér vízműnek tekintetik-e vagy nem. (Curia 1890 augusztus 13-án 6619. sz. a.) 217. A feletti határozathozatal, hogy alperes a város utczáján folyó köz­használatú patakra vonatkozóan a viz feldugásától és czéljainak felhaszná­lásától eltilíassék, nem a polgári bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A kir. Ítélőtábla: Habár a kereset küllapján a bitorlótt szolgalom eltiltása iránt intézettnek jeleztetik és felperes a kereset kifejtésében is arról tesz említést, hogy alperesnek az utczán folyó patakon gyakorolt cselekménye felperes házát súlyos szolgalommal terheli; minthogy azonban a kereset zárkérelme szerint a perben hozandó Ítélettel az kéretett ki­mondatni, hogy alperes tartozik abbahagyni a felperes háza előtt folyó kis patak feldugásával, köteles felhagyni a felperes háza előtti bőrázta­tással és a csávalének a patakba az utczán keresztül való vezetésével és ugy ezen kérelem, valamint a felek által kifejtett tényállás szerint alperesnek a felperes által sérelmesnek tartott tényei nem valamely fel­perest illető dologra, hanem egy a város utczáján folyó közhasználatú patakra vonatkoznak, az ily közhasználatú dologra vonatkozó cselek­mények fölötti határozathozatal pedig nem a polgári biróság, hanem a közigazgatási hatóság alá tartozik s ilynemű ügyeknek birói eljárásra terelése helyet nem foglalhat, ezeknél fogva az eljárást megsemmisíteni kellett. A w. kir. Curia: Helybenhagyja. (1890 május 28-án 1338. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents