Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. Az ügy ezzel egyelőre függőben maradt. Utóbb L. L, mint közvetlenül érdekelt szomszéd birtokos, benyújtott kereset«-ében a biróilag kijelölt, de időközben eltüntetett mesgyét itéíetileg megállapittatni kérvén, az ügy tárgyalása 1882. évi márczius hó 20-ára a helyszínére tüzetett ki. M. P. szintén az érintett keresettel egyidejűleg beadott kérelmében a vonatkozó Ítéletnek újból a helyszínén biróilag leendő foganatosítását kérvén, a bíróság Ítéletével a felismerhetetlenné lett mesgyét újból megállapította s habár a megidézett városi tanács részéről senki sem jelent meg. az Ítéletet, a felek kérelmére, a mesgyének kiczövekelése és felárkolása által azonnal foganatosította is. Minthogy azonban a városi tanács, az idéző végzésre előterjesztett tiszti ügyészi vélemény alapján, 1882. évi márczius hó 27-én 2359. szám alatt hozott határozatával — hivatkozva az 1869 : IV. t.-cz. idevonatkozó rendelkezésére — előbbi álláspontját fenntartotta s annak esetleg karhatalommali foganatosítását kimondotta : a járásbíróság részéről az iratok, további intézkedés végett, felterjesztetni rendeltettek. A kir. ministerium következőleg határozott: Az érintett ügy ellátása közigazgatási útra tartozik ; mert a városi mérnök által készített s az iratok között fekvő vázlatrajzon az »e. E. F.« vonal alatt kitüntetett ingatlan az 1859. évben a hiteltelekjegyzőkönyvekhez készült térképen mint közlekedési ut van megjelölve s az. mint M. P. tulajdona, a telek jegyzőkönyvbe bevezetve nincs ; mert az előző pontban emiitett »e. E. F.« vonalnak »E. F.« része helyett a közlekedési utat maga M. P. helyezte át az »E. d. H. D.« vonalra : mert épen M. P. kérelmére Nyíregyháza város tanácsa 1875. évi június hó 17-én 2401. szám alatt helyszíni szemle és a szabályozó küldöttség jelentése alapián elrendelte, hogy a régi »e. E. F.«, illetve »e. E. d. tt. D.« vonal alatti ut helyett az »abcd tt. D.« útvonal nyittassék meg és basználtassék közutul; és mert M. P. és L. I. ezen útvonalnak egy részére nézve (»tt. D.«) birtokháboritási per alakjában közös érdekű igényeket akartak a törvény rendes utján érvényesíteni s a nevezett járásbíróság meg is állapította illetőségét, holott az 1840 : IX. t.-cz. 35. §-a ») és az 1848 : XXX. t.-cz. 5. §-a *) értelmében a közutak fölött a közigazgatás ügyel fel ; községekben pedig az utak iránti gondoskodás az 1871 : XVIII. t.-cz. 22. §-a 2) értelmében a községet illeti. (1882 deczember (5-án 43593 1882. I. M. sz. a.) 201. Mezei közös dülőutnak állított terület elszántása esetében hatáskör kérdése. A közigazgatási uton tartott nyomozat eredményének figyelembevétele a hatásköri összeütközés elintézésénél. A kir. ministerium: A felperesek kereseteikben azt adták elő, hogy Idvor község határában birt földjük egy részét V. J. mintegy három héttel 9 Ma az 1890: I. t.-cz. 47. §-a az 1894: XII. t.-cz. 37. §-a. -) Ma az 1886: XXII. 21-§. c.) p.