Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 57 eladása a vármegye által jóváhagyatott, mivel ezzel a közigazgatási hatóság jogköréhez tartozó rendelkezési jog meg nem szűnt, annál kevésbbó ruháztatott át a bíróságra, a mint az át sem is ruházható. (Kir. Curia 1890 május 29-én 752. sz. a.) Hasonló: 1890 február 21-én 609 1889. sz. a. 196. A község belterületén levő szabad tér tulajdonjoga feletti határozás birói útra tartozik. (Curia 2732 1894. sz. a.) 197. Magántulajdonban nem álló és a szabad közlekedésnek szolgáló ut használatát gátló akadály elhárítására irányuló kérelem megbirálása a közhasználatban álló uton a szabad közlekedés biztosítására hivatott közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik. A kir. ministerium: M. Pál, F. Pál, K. Pál és K. György tótkomlósi földmivesek az orosházai járás főszolgabírójához beadott panaszukban azt adták elő, hogy B. Pál a község és az aradi ut között elvezető gyalogutat. a mely hajdanában a földesúr és a jobbágyok földjei között mesgye volt, az 1857. évben pedig, mikor a jobbágyi járandóságot kiosztották, szabad közlekedésnek fennhagyatott, az 1901. év tavaszán keritéssel elzárta s ezzel őket annak az útnak addig háboritatlan használatában megakadályozta, kérték ennélfogva az alperesnek a kerités eltávolítására és az ut használatának megengedésére kötelezését. A főszolgabíró 1901. évi augusztus hó 30-án 4640. sz. a .kelt határozatával illetéktelennek jelentette ki magát a panasz megbirálására. mert a megnyittatni kért gyalogút az 1890 : I. t.-cz. alapján megállapított nthálózatba nincs felvéve s igy nem közút, az, mint csak gyalogközlekedésre alkalmas mesgye, az 1894 : XII. t.-cz. rendelkezése alá eső közös mezei dűlőnek sem tekinthető s a község jelentése szerint nem is mezei közös dülőut. A panaszosok, illetőleg M. Pál, K. János és K. Mária ezután 1901. évi október hó 26-án az orosházai kir. járásbírósághoz 1901 Sp. II. 182/1. sz. a. sommás keresetet adtak be, melyben a főszolgabírónál előadott kérelmet ismételték, az alperes pergátló kifogásának előterjesztése után azonban keresetüket azzal egészítették ki, hogy K. Jánosnak és K. Máriának szolgalmi joguk is van a szóban lévő ut használatához. A kir. járásbíróság az alperes pergátló kifogásának helyt adva, a »felpereseket keresetükkel hatáskör hiányában elutasította, mert az 1890 évi I. t.-cz. 36. és következő §-ai értelmében valamely terület közúti minőségének megállapítása és annak elrendelése is, hogy a harmadik személyek által elfoglalt ut a közhasználatnak átadassék, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.« E szerint, minthogy F. Pál, K. Pál és K. György a bírói útra nem léptek, K.János és K.Mária pedig a közigazgatási uton nem éltek panaszszal. ÍI hatásköri összeütközés csakis M. Pál keresetére nézve merült fel az orosházai kir. járásbíróság és Békés vármegye orosházai járásának főszolgabirája között, mely összeütközés elintézéseképen a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani, mert a szóban lévő ut, mint a tény-