Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

52 A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 182. Az 1876 : XIII. t.-cz. érvényét megelőző időből származó cselédbér iránt indított ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság elé tartozik. Az eljárási szabályoknak visszaható erejük van. A kir. ministerium : T. N. Julianna az 1868. évtől az 1875. évéig terjedő szolgálatai után cselédbért követel Cs. T. Sándortól. Ezen ügyben ugy a közigazgatási hatóság, mint a bíróság leszállította saját tárgyi illetékességét és pedig a közigazgatási hatóság azért, mert T. N. Julianna az 1876 : XIII. t.-cz. életbeléptét megelőző, tehát oly időben szolgált Cs. T. Sándornál, mikor a cselédbér-követelések elbírálására a rendes bíróságok voltak illetékesek. Ennek ellenében a jelen ügy érdemleges elintézését a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalni azért kellett, mert az 1876 : XIII. t.-cz. 115. és 116. §-ai, melyek a gazda és cselédje között támadható viták eldöntésére a közigazgatási utat jelölik ki, eljárási szabályt tartalmaznak, az eljárási szabályok pedig — hacsak a törvény másképen nem rendelkezik — az azoknak életbelépte előtt keletkezett jogok érvényesítésénél is alkalmazandók és az 1876 : XIII. t.-cz. alá tartozó eseteknél annál is inkább, mert annak 118. §-a a bíróságoknak ily ügyekre vonatkozólag fennállott hatáskörét megszüntette. (1892 szeptember 10-én 1892. évi 29504. I. M. sz. a.) 183. Kiházasitási igéret mellett háztartási munkák elvégzésére felfogadott rokon által e czimen követelt összeg iránt indított ügy birói hatáskörbe tartozik. A kir. minisztérium: V. Eszter keresete gyanánt előadta, hogy M. Imre őt 1888. évben házához mindenesnek fogadta és azt igérte, hogy őt teljesítendő szolgálata fejében kiházasitani fogja. Mivel azonban alperes felperesnek 1892-ben történt férjhezmenetelekor emez elvállalt kötelezettségének eleget nem tett, kéri őt a kiházasitásnak felperes által 88 írttal fedezett költségeiben elmarasztalni. Alperes kifogást emelt azon alapon, hogy az állítólag ígért kiházasitás csak a bérfizetést pótolja, a cselédbér pedig nem a kir. bíróság, hanem a közigazgatási hatóság előtt peresítendő. A kir. járásbíróság a kifogásnak helyt adott és felperest keresetével illeféktelenség szempontjából utasította el. V. Eszter erre a nádudvari községi elöljárósághoz fordult panaszával és a közigazgatási eljárás során V. Eszter panaszszal élt a kir. közigazgatási bírósághoz, mely azonban a vitás kérdésben hatáskörét meg nem állapította, mert V. Eszter cselédnek nem tekinthető. Ilyformán a kir. közigazgatási bíróság és a rendes bíróságok között hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek elintézéséül a rendes bíróságoknak határköre volt megállapítandó; mert V. Eszternek' M. Imrével, illetőleg ennek elhalt nejével kötött szerződésében — mely szerint V. Eszter annak fejében, hogy kiházasitásáról M. Imre fog gondoskodni, férjhezmeneteléig M. Imre házában mint rokon nyert alkalmazást — a mint ezt most nevezett panaszlott felebbezésében is elismerte — hiányzanak a cselédi szolgálati szerződésnek az 1876: XIII. t.-cz. 1. §-ában meghatározott összes előfeltételei; s mert ebből kifolyólag V. Eszter a most idézett 1. §. értelmében cselédnek sem tekinthető : ennélfogva a szóban forgó szerződési viszonyból eredő vitás kérdés elintézésére