Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 41 155. Cséplőgépnél alkalmazott gépész által jogtalan elbocsátás czimén indított ügyben az eljárás birói útra tartozik. A szolgálatból oknélküli elbocsátás alapján a szolgálat meghatározott tartamára követelt bér kártérítési követelés. A kir. ministerium : Minthogy felperes az eredeti vizsgálati bizonyítvány bemutatásával igazolta, hogy a gőzmozdonykezelőkre nézve előirt szakvizsgát letette s igy a közte és alperes között fennállott jogviszony az 1876. évi XIII. t.-cz. 3. §-ának a) pontja értelmében ezen törvénynek rendelkezései alá nem esik ; minthogy továbbá felperesnek keresetéből kitűnik, hogy követelése túlnyomó részében kártérités természetével bir, a melynek elbirálása, még azon esetben is, ha felperes mezei munkásnak volna tekintendő, a hivatkozott törvény 119. §-a értelmében a bíróság hatáskörébe tartoznék : ezeknél fogva jelen ügvben az eljárást a biróság hatáskörébe kellett utalni. (1897 július 22-én 1897. évi 40827. I. M. sz.) 156. Gazdasági kovácsnak illetményei iránt indított ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A kir. ministerium : Az iratok szerint M. János borosjenői lakos, a ki S. Mihály csermői lakos gazdaságában évi fizetés és úgynevezett konvenczió mellett gazdasági kovács gyanánt volt alkalmazva, e viszpnv alapján 139 frt 23 krt követel S. Mih'álytól. A szóban forgó követelés érvényesitésére irányuló ügyben a biróság és a közigazgatási hatóság közt felmerült hatásköri összeütközés elintézésénél a közigazgatási hatóság hatáskörét megállapítani azért kellett; mert M. János munkája, habár iparos előkészültséget tételezett fel, a gazdaság körül teljesített személyes és folytonos szolgálat jellegével birt és igy miután M. Jánosra nézve az 1876 : XIII. t.-cz. 3. §-ban, különösen e §. b) pontjában érintett kivétel fenn nem forog, ő az 1876 : XIII. t.-cz. 1. §-a értelmében cselédnek volt tekintendő. (1895 november 21-én 1895. évi 48349. I. M. sz.) 157. Uradalmi kovács akkor is cselédnek tekintendő és ehhez képest bérkövetelését a közigazgatási hatóság előtt kell érvényesítenie, ha uradalmi munkáján felül bárki más részére is dolgozhatik. A hatáskört nem érinti az, hogy a cseléd a gazda örökösei ellen lép fel. A kir. ministerium : Cs. Gy., ki T. K. gazdatisztjével: Sz. P.-vel évrőlévre kötött írásbeli szolgálati szerződések alapján a gazdaság körül előforduló kovácsmunkák folytonos teljesítésére volt kötelezve, az ezen viszonyból származó 82 frt 98 kr. bérhátralékát és járulékait követeli. Cs. Gy. munkája, habár iparos előkészültséget tételezett fel, a gazdaság körül telj esi tett személyes és bizonyos időre folytonos szolgálat jellegével birt és a nevezett fél főfoglalkozásának ezen jellegén ama körülmény, hogy szabad ideje alatt mellékfoglalkozásképen bárki más részére is dolgozhatott, mitsem változtat. Cs. Gy.-re nézve mindezeknél fogva az 1876 : XIII. t.-cz. 3. §-ában, különösen e szakasz b) pontjában érintett kivétel fenn nem forog és igy