Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

448 A polg. törvényk. rendt. 506 — 507. §. és az 1881 : LIX. t.-cz. 76 — 77. §. tárgyának mibenlétéről saját észlelése által kiván magának meggyőződést szerezni, önmaga foganatosítsa a birói szemlét. (Semmitőszék 1874 január 14-én 19813/1873. sz. a.) _ 507. §. A választott bíróság ülései nyilvánosak. Az 508. §. helyett az 1881 : LIX. t.-cz. 76. §-a. 76. §. A rendes bírósághoz intézett megkereséseket, úgyszintén a létrejött egyezséget, vagy a hozott ítéletet s ezek kiadványait, a választott bíróságnak minden tagja aláírni köteles. Ha a birák valamelyike, vagy a jegyző, az aláírást megtagadja, ezen körülmény megjegyzendő. Ezen esetben a megkeresés, az egyezség vagy ítélet érvényességéhez elegendő, ha az aláírást a választott bíróság többsége teljesítette. Az 509. §. helyett az 1881 : LIX. t.-cz. 77. §-a. 77. §. A választott bíróság végzései ellen felfolyamodásnak épen nem, Ítélete ellen pedig felebbezésnek csak a következő alaki sérelmek esetében van helye : aj ha a választott bírósági eljárás megindításának nem volt helye, vagy az itélet azon idő után hozatott, a midőn a választott bírósági szerződés a jelen törvény 79. §-a szerint már hatályát vesztette ; b) ha a választott bíróság nem a szerződési kikötés, illetőleg a törvény értelmében volt alakítva ; ej ha a választott bírósági eljárás során érvényesített érdekeltségi kifogás figyelembe nem vétetett; d) ha a választott bíróság olyan ügyben ítélt, melyben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs ; ej ha a 39. §. f), g), i), k) és m) pontjaiban kijelölt semmiségi okok valamelyike forog fenn ; f) ha az itélet rendelkező része érthetetlen vagy végre nem hajtható. A másodbiróság a felebbezést végzésileg intézi el. Felebbezésnek van helye' ezenkívül a választott bírósági Ítéletnek azon része ellen is, mely által a választott bíróság a maga részére dijakat állapított meg. Ezen esetben a másodbiróság megsemmisítő határozatot nem hoz, hanem csupán a megállapított díjösszeget esetleg leszállítani van jogosítva. A választott bíróság előtt lefolyt perekben igazolásnak és semmiségi keresetnek (24. és 50. §.) az általános szabályok szerint van helye. Perújításnak helye nincs. Az 1868 : LIX. t -cz. 321. és a jelen törvény 73. §§. eseteiben azonban a pervesztes fél jogosítva van, a rendes polgári bíróság előtt indítandó per utján, a választott bíróság ítéletének megsemmisítését és teljes kárpótlást követeim. 2095. A választott bíróság Ítéletének megsemmisítésére törvényes alapul nem szolgálhat az a körülmény, hogy a kisebbség szavazata a tanácskozási jegyzőkönyvbe nem vezettetett be. (Semmitőszék 1878 deczember 17-én 24825. sz. a.) 2096. A hazai bíróságok eljárásukban egyedül az itteni törvényekhez lévén kötve, magyar bíróság a bécsi tőzsdebiróság ítéletét hatályon kivül nem helyezheti, mert nem létezik oly hazai jogszabály, melynek alapján ezt tehetné. (Curia 1889 november 12-én 933. sz. a.) 2097. Választott bírósági eljárásnak megalakítása iránti ügyben a felfolyamodás nem a kir. törvényszék, hanem a kir. Ítélőtábla elé tartozik. (Curia 1897 január 8-án I. H. 52. sz. a., F. II. k. 158. 1.) 2098. A választott bíróság részére kirendelt elnök ellen emelt kifogás tárgyában maga ez a bíróság tartozván határozni, azonban e kérdés a választott bíróság elnöke által nem a választott bíróság, hanem a rendes bíróság elé terjesztetvén, illetéktelenül ez által döntetett el s igy ugy tekintendő,