Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. •január hó 27-én, 1900. évi február hó 1-ével szerzőközegi minőségben alkalmazta az alperest, a kinek kötelessége volt tevékenységét kizárólag a felperes részére eszközlendő életbiztosítások szerzésére szentelni s minden tekintetben a felperes utasitásai értelmében eljárni. Ennek ellenszolgálata fejében 200 korona havi átalányban, 10 korona utazási napidijban, II. oszt. vasúti és a kocsin utazás megtéritésében, Budapesten és Kaposvárott azonban napidij helyett az okiratban meghatározott feltételek mellett létesitett biztositások után az első évben a dijfizetés arányában 1%% jutalékban állapíttatott meg az alperes szolgálati járandósága ; kikötötték a felek azt is, hogy a létesitett megállapodás mindkét részről minden előzetes felmondás nélkül bármikor felbontható. A jelen ügy elbírálásánál mindenekelőtt tisztába hozandó, vájjon B. Gusztáv alperes kereskedői segédnek tekinthető-e és mint ilyen, a kereskedői segédszemélyzet alá sorozható-e ? Kereskedői segédszemélyzet alatt mindazon személyek értendők, a kik valamely kereskedőhöz — a milyennek a kereskedelmi törvény 4. §-a értelmében a felperes czég is tekintendő — mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva, kereskedelmi természetű tevékenységüket annak szentelik. Minthogy pedig, a fent megállapított tényállás szerint, az alperes az uton töltött időre járó külön díjazáson, illetőleg százalékos jutalékon felül havi díjazás mellett, állandóan volt a felperesnél alkalmazva és összes tevékenységét kizárólag a felperesnek volt köteles szentelni, ennélfogva kereskedősegédnek kell őt minősíteni; minthogy az iparágak közé az 1884 : XVII. t.-cz. 1. §-a szerint a kereskedés is tartozik, minthogy továbbá az 1875 : XXXVII. t.-cz. 55. §-ának és az 1884 : XVII. t.-cz. 88—99. §§-ainak rendelkezéseiből kitűnően a kereskedősegéd szolgálati viszonyára az 1884 : XVII. t.-cz. szabályai irányadók és minthogy az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-a szerint a munkaviszony megszűnéséből keletkező kártérítési kérdések az iparhatóság által döntendők el, ennélfogva ez az ügy, melynek a szolgálati viszony alapján kapott előlegnek és átalánynak a szolgálati viszony megszűnése okából visszatérítése a tárgya, a közigazgatási hatóság, mint iparhatóság hatáskörébe tartozik. (1901 június 12-én 1901. évi 49166. I. M. sz.) 134. Biztosító társaságnak elbocsátott (évi fizetés mellett alkalmazott) főügynökségi főnöke által a társaság ellen fizetés megtérítése iránt indított ügyben az eljárás első sorban az iparhatóság elé tartozik. A kir. ministerium : D. Károly aradi lakos 1901. évi február hó 19-én 9762. és 1901. márczius 14-én 14.804. szám alatt panaszszal fordult Budapest székesfőváros VII. kerületének elöljáróságához, mint iparhatósághoz, előadván, hogy a »N. biztosító részvénytársasága a mely őt főügynökségi főnök« czimmel és évi 2800 korona fizetéssel és jutalékkal alkalmazta, 1899. évi november havában a szolgálatból elbocsátotta ; kérte ennélfogva a társaságnak a február, illetőleg a márczius havi 233 korona és 33 fillér fizetésben elmarasztalását. A támadt hatásköri összeütközés elintézéséül a közigazgatási hatóság mint iparhatóság hatáskörébe kellett az ügy eldöntését utasítani, mert