Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. veendő és alkalmazandó, mivel a biróság a törvény értelmében köteles határozni, habár arra nem is hivatkoztak. (Curia 1900 november 29-én 1378. sz. a.) Ezzel ellentétes : 113. Hogy a felperes keresetét az iparhatóság határozatának meghozatala után nyolcz nap elteltével, az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a ellenére elkésetten, indította, a tárgyaláson nem lévén felhozva, az 1881 : LIX. t.-cz. 29. §-a szerint nem vehető figyelembe. (Curia 1900 deczember 20-án 1003. sz. a. es 1900 deczember 11-en 1402. sz. a.) * 114. Az iparossegéd részére a munkaadótól járó és végrehajtás utján lefoglalt segédi járandóságnak, mint követelésnek behajtására a végrehajtási törvény 124. §-a értelmében kirendelt ügygondnok a követelést első sorban nem a biróság, hanem az iparhatóság, illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága előtt tartozik érvényesíteni. (Budapesti tábla 1901 február 7-én G. 282; 1900. szám alatt.) 115. Ha a kereskedelmi alkalmazott keresetét nem szolgálati viszonyból, hanem külön megállapodás és megbízásokból remuneráczióra, anyagmegtakaritásból jutalékra, megtakarított bérre származtatja, ennek a vitás kérdésnek elbírálása az iparhatóság elbírálása alá nem tartozik. (Curia 1901 július 9-én 580. sz. a.) 116. Az iparosok és munkások között felmerülő súrlódások, vitás kérdések és igények csak akkor tartoznak az ipartörvény 176. §. szerint első sorban az iparhatóság, illetőleg a 141. §-ban szabályozott békéltető bizottság elé, ha azok magában az ipartörvényben vagy az illető munkarendben vannak szabályozva vagy egyébként ezeknek valamely rendelkezésével kapcsolatba hozhatók; ellenben az iparos által elbocsátott munkásnak az az igénye, hogy az ő javára az iparosnak nyugbéríizetési kötelezettsége megállapittassék és az iparos a már lejárt időre esedékes nyugbér fizetésére köteleztessék, az iparhatóság, illetőleg a békéltető bizottság elé egyáltalában nem, hanem kizárólag polgári perutra tartozik. (Curia 1902 márczius 26-án I. G. 589/1902. sz. a., G. VII. k., 385. 1.) 117. A fix fizetés nélkül, csupán provízió mellett alkalmazott ügynök, — tekintet nélkül az alkalmazás állandóságára vagy alkalomszerűségére — nem tartozik az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-ában említett segédszemélyek közé s igy az ügynök ellen az ügynöki szerződésből folyó igények érvényesítése iránt indított keresetet az iparhatósági eljárásnak megelőzni nem kell. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1902 július 5-én 187. sz. a.) * Szerintünk az előbbi határozat helyes abból az elvből folyóan, hogy a törvény által szabott záros határidők a felek beleegyezésével sem hosszabbithatók meg.