Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 57. Azok a keresetek, melyek a volt kczgyám ebbeli hivatala megszűnte után, mint magánszemély ellen, saját cselekvéséből felmerülő és saját vagyonát érintő felelősségénél fogva indíttatnak, a polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak. (Semmitőszék 1879 április 17-én 7788. sz. a.) 58. Ha a gyám álíal előterjesztett számadások felett hozott elsőfokú gyámhatósági határozat jogerőre nem emelkedett és az érdekelt gyámoltak nagykorúakká váltak, a számadások megvizsgálása és tételeik megállapítása bírói uíra tartozik és a nagykorúvá vált gyámolt kifogásait kereset alakjában tartozik előterjeszteni. (Curia 1890 deczember 18-án 5085. sz. a.) 59. A vagyontalan és munkaképfelen szülőknek köztekintetekbei a leszármazók által leendő eltartása kötelezettsége esetén, a tartás összegét a gyámhatóság csak akkor állapítja meg, ha a kötelezett kiskorú, különben a határozathozatal bírói útra tartozik. (Curia 1899 április 29-én I. G. 182. sz. a., F. IV. k. 449. 1. Hasonló Curia 1900 szeptember 21-én 296. sz. a.. F. V. k. 63. 1.) 60. Ha a szülők egymástól különválva élnek és gyermekeik eltartásáról nem intézkednek, az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségét melyik szülő legyen köteles viselni, a gyámhatóság van hivatva határozni. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik és a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Mindazokban az esetekben, a melyekben a gyermektartás kérdésében a biróság nem határozott, az 1894 : XXXI. t.-cz. 96. §-a értelmében a kiskorú gyermekek tartási dijának megállapitása a gyámhatóság hatásköréhez tartozik, miből okszerűen következik, hogy a gyermektartás megszüntetése kérdésében is a gyámhatóság van hivatva határozni. Az 1881. LIX. t.-cz. 39. §-ának b) pontjába ütköző semmiséget követtek el tehát az aisóbiróságok az által, hogy a polgári biróságok hatósága elé nem tartozó jelen ügyben a keresetet elfogadták és ennek érdeme felett Ítélkeztek, miért is a hivatalból figyelembe veendő ezen körülménynek fennforgása folytán az idézett t.-cz. 40. §-a értelmében a fenti módon határozni kelett. (Curia 1902 november 25-én 4708 sz. a. Hasonlóan döntött 1903 május 30-án I. G. 56/1903 sz. a. sommás perben hivatkozással az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-ára és az 1869 : II. t.-cz. 25. §-a alapján az 1902 évi 10902 I. M. sz. a. hozotfc m. kir. ministertanácsi határozatra. Eszerint ez az elv áll akkor is, ha a nő ideiglenes nőtartás iránt indit pert a férje ellen és egyúttal a nála maradt gyermekek részére követel tartásdijat.) 5. Egyházi viszonyok, lelkészek, tanitók. 61. Plébániára vonatkozó kegyuraság létezése és az ebből folyó jogok és kötelezettségek elismerése iránt indított ügyben az eljárás közigazgatási útra tartozik. Ha az elsa eredeti kegyúri viszony létrejette közigazgatási uton megállapítást nyer, közigazgatási uton állapítandó meg az is, hogy a kegyúri jognak ki az alanya.