Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

Az 1881 : XVII. t.-cz. 72. §. r>7 tozik figyelembe venni: ennélfogva hivatalból észlelendő semmiséget képez, ha a csődbíróság a csődtömeg gondnoka által egyik hitelező ellen indított megtámadási keresetet elbírál. A törvényben a megtámadási keresetekre kivételes bírói illetőség szabályozva nem lévén, a jogügyletek megtámadására nézve a birói illetékesség tekintetében az általános szabályok alkalmazandók. (Curia 188.3 deczember 27-én 794. és 1880 január 13-án 1072. sz. a.) 549. Ha a tömeggondnok valamely követelés valódisága ellen a felszámolás alkalmával kifogást tett, a bejelentő hitelezőt a kereset megindításától nem menti fel az a körülmény, hogy tömeggondnok a követelés valódiságát utóbb bíróságon kivül beismeri. (Budapesti Ítélőtábla 1884 április 28-án 100"). sz. a.) 550. Ha a bejelentett követelést felszámoláskor valamelyik hitelező kifogásolja, ezen hitelező ellen a bejelentő keresettel tartozik fellépni, habár a tömeggondnok ellene a megtámadási pert folyamatba tette; mert a csődtörvény 145. §-a értelmében indított külön per a csődbíróság hatásköréhez, a megtámadási kereset pedig az azzal megtámadott alperes személyes bíróságának illetékessége alá tartozik, mert a felhívott 145. §. értelmében folyamatba tett külön perben a csődtörvény 134. és 149. §§-ai szerint is egyidejűleg a követelés osztályozása felett is hozandó ítélet, mi pedig megtámadási per keretében semmi körülmények között sem történhetik és mert ezek szerint az emiitett kétnemű per lényegesen eltérő természetű lévén, a megtámadási per nem pótolja a csődtörvény 145. §-a értelmében folyamatba teendő pert. (Curia 1884 június 23-án. 3010. szám alatt.) 551. Külön kielégítésre jogosított hitelező, hacsak a jelzálogul szolgáló tárgyból keres kielégítést, a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság előtt tartozván fellépni, ha keresetét a csődbíróság előtt indította meg, bár illetékességi kifogás nem tétetett, a csődbíróság ítélete hivatalból megsemmisítendő. (Curia 1885 márczius 24-én 150. sz. a.) 552. A csődtömeghez tartozó ingók és ingatlanok birói eladása, valamint az elsőbbségi igények elintézése és a vételár felosztása ama bíróság által eszközlendő, mely az 1881 : LX. t.-cz. alapján, csődön kivül a birói árverések foganatosítására hivatva van. Nem áll ellent a vételárfelosztási tárgyalás megtartásának ama körülmény, hogy a külön kielégítésre jogosított hitelezők igényeiket (rendszerint) a csődbíróság előtt indítandó keresetekkel kötelesek érvényesíteni (Cs. T. 152. és 153. §§.), mert ily kereset indításának szüksége esak akkor merül fel, ha a követelés valódisága kétségbevonatik. (Curia 1885 május 13-án 67. sz. a.) 553. A csődtörvény 145. §-a az ott megjelölt külön perekre nézve csak az eljárást szabályozza, rendelvén, hogy azok a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalandók, azonban az anyagi jogot egyáltalán nem érinti.