Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. saját egyháza irányában viselni, nem a felek magánjogairól, hanem arról van szó, hogy a lelkész ellátására s egyéb egyházi czélra szánt illetmény behajtassék. Nem szenved kétséget, hogy a kérdéses esetek­ben oly jogok érvényesítése forog kérdésben, a mely jogok ugy, mint az azoknak megfelelő kötelezettségek, a magánjogok és kötelezettségek körén kivül esnek, s tekintettel az érvényesítendő jogok tartalmára és czéljára, egészen közjogi természettel birnak; a miből, az érvényben levő jogszabályokra való tekintettel, önként következik, hogy ilyen esetekben, a mennyiben nem magánjogi alapokra fektetett kötelezett­ség érvényesítéséről van szó, az egyházi adó behajtása körül való segélynyújtás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Az 1882. évi október hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározással jóvá­hagyott és megerősitett ev.-református egyházi törvények 230—236. §§-ai szerint egyébiránt az egyházi adó kivetése az egyházi hatóságok hatás­köréhez tartozik; és az esperesi hivatal van hivatva arra, hogy az egyházhatóságilag kivetett adónak a fizetésköteles egyházi tagtól leendő behajtásánál segélynyújtás végett a polgári (közigazgatási) ható­ságot megkeresse. (1889 szeptember 24-én I, G. 326741889. I. M. 53762/VII: 1889. B. M. sz. a.) 29. Az ítéleti illeték kiszabásánál annak meghatározása is, hogy ki tar­tozik a peres felek közül a kiszabott illetéket fizetni, a közigazgatási ható­ságok hatásköre alá esik. (Curia 1903 október 13-án 7246. sz. a.) 2. Állami, közigazgatási, községi és intézeti tisztviselők, közigaz­gatási hatóságok és közsígek. 30. A perrendtartás 12. §-ának rendelkezését tekintve, közhatósági hiva­talnokok nyugdíj vagy végkielégítés iránti követelése az e részben fennálló szabályok nyomán első sorban közigazgatási útra tartozik, de oly törvény nem létezik, melynélfogva a közigazgatási uton elutasított tisztviselő elzárva lenne attól, hogy fennforgó igényeit szintúgy, mint más magánjogi követelést, alkalmas peruton az illetékes bíróság előtt érvényesíthesse. (Semmitőszék 1872 szeptember 21-én 15764. sz. a.) 31. A kineveztetés alapján igényelt fizetés iránti kereset nem a bíró­ságok elébe, hanem közigazgatási útra tartozik. Az 1869 : IV. törvényezikknek a bírák fizetésére vonatkozó intézke­dése a bírósági Írnokokra nem terjed ki. (Semmitőszék 1879 október 9-én 19090. sz. a.) 32. A kir. bíróságok illetékesek a községi tisztviselők hátralékos fizeté­sének megítélésére. (Curia 1883 február 13-án 9390 1882. sz. a.) 33. Felfüggesztett közigazgatási tisztviselő fizetését csak a közigazga­tási hatóság utalványozhatja, s e fizetés kiszolgáltatása polgári per utján nem kereshető. (Curia Í885 április 1-én 1920. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents