Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

120 Az 1881 : LIX. t.-cz. 6. f. 375. Közlekedési ut (gyaloghíd) használhatását gátló akadály (magas kerítés felállítása) elhárítására irányzott kereset a birtokbiróság elé tartozik. (Curia 1891 raárczius 17-én 8915/1890. sz. a.) ^376. Azon illetőségi összeütközés elintézése tárgyában, mely M. A. letéti kérvényének elintézésére nézve a v—i járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság és a sz—i törvényszék közt felmerült, az M. A. által beterjesztett összegnek bírói letétbe elfogadása iránt beadott kérvény elintézésére a sz—i törvényszék mondatik ki illetékesnek; mert a kérvényező (jelzálog-adós) a kérvényhez csatolt összeget azon czélzattal kívánja letéteményezni, hogy a letétel fizetés gyanánt szolgáljon; ily esetben pedig nem a telekkönyi hatóság, hanem a rendes polgári biróság van hivatva a letét elfogadására, mert továbbá a törvényszék területi illetékességét kétségbe nem vonta, a letéteményezett összegnek megfelelő követelés behajtása iránti per rendszerint a törvényszék hatáskörébe tartozik. (Curia 1902 június 23-án 6422. sz. a.) 377. A bíróságok a jelzálogilag biztosított követelések behajtása iránti pereket kivéve, nincsenek jogosítva arra, hogy az előttük folyamatba tett pereknek telekkönyvi feljegyzését elrendeljék; ennélfogva a birtokbiróságok sincsenek arra feljogosítva. (Budapesti Ítélőtábla 1892 május 2-án 253(5. sz. a.) 378. Az 1881: LIX. t.-cz. 6 .§-ának az a helyes és a telekkönyvi rendelet 148. §-ával összhangba hozható értelme, hogy a perfeljegyzés felett határozni mindenkor a telekkönyvi hatóság van ugyan hivatva, ha azonban a törlési kereset nem a telekkönyvi hatóságnál, hanem közvetlenül a birtokbiróságnái adatott be és a kereset-levélben a perfeljegyzés iránti kérelem is elő van terjesztve, a birtokbiróság akkor, a mikor a perfelvételi határnapot kitűzi, tartozik a keresetlevélnek elsődletét visszavárólag az illetékes telekkönyvi hatósághoz áttenni a végett, hogy ezen hatóság a perfeljegyzés felett saját hatáskörében határozzon. Indokolás . A telekkönyvi rendtartás 148. §-ában meghatározott törlési pereket a telekkönyvi hatóság hatáskörébe utalta és akként intézkedett, hogy felperesnek szabadságában áll a pernek feljegyzését, vagv a keresettel egyidejűleg, vagy utóbb, de külön kérvénynyel kérni. A telekkönyvi rendelet a perfeljegyzés kieszközlésére nézve a külön kérvényen kivül egyebet elő nem irván, csakis a már telekkönyvi hatóságnál levő keresetlevél szolgálhatott és szolgált annak eldöntésére, hogy a pernek feljegyzése elrendelhető-e vagy sem ? A telekkönyvi rendeletnek e rendelkezésén az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-a változást tett annyiban, a mennyiben a kérdéses törlési pereket a birtokbiróság hatáskörébe utalta és megengedte azt, hogy az ilyen kereset a telekkönyvi hatóságnál is beadathassék, azonban a telekkönyvi hatóság a perfeljegyzés eszközlése után', a keresetet a birtokbÍrósághoz tegye át. Ezek szerint a perfeljegyzés felett határozni most is változatlanul a telekkönyvi hatóság van hivatva, ennek kieszközlésére azonban külön kérvény feltétlenül nem szükséges, hanem alkalmul