Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

108 A polgári törvénykezési rendtartás. 12. mással homlokegyenest ellenkező elbírálást nyerhetne. Midőn ugyanaz a jogkérdés ugyanazon felek között előreláthatólag a legfőbb birói hatóságot nem korlátozott hatáskörrel gyakorló kir. Curiánál is fogja döntés tárgyát képezni, a perjog alapelvei szerint a kir. Curia döntése, illetve a felek között folyamatban levő fentemiitett rendes utu pernek más módon jogérvényes befejezése előtt a legfőbb fokú bíráskodás tekintetében korlátoltabb hatáskörrel bíró kir. ítélőtábla a jogvitának legfőbb fokú eldöntésébe nem bocsátkozhatik. (Budapesti ítélőtábla 1900 január 25-én (T. 1091 899. sz. a.) 324. A perrendtartás 12. §-ának rendelkezéséből nem az következik, hogy az ott emiitett esetben a bíróság a keresetet vissza- vagy elutasítja, hanem az, hogy a vitás kérdést a más bíróságnál megelőzően folyamatba tett peres eljárásnak jogerejü befejezéséig felfüggeszsze. A kir. itélőtálhi: Tdőelőttiség esete a szó szoros értelmében és anyagjogilág, tehát oly hatálvlyal, hogy e miatt a kereset egyelőre el legyen utasítható, csak akkor forog fenn, ha a felperes által keresetileg követelt igény még le nem járt. Az 1868 : LIV. t.-cz. 12. §-a szerint ugyan olvan jogiigyek, a melyekben a keresetet más bíróságoknál folyamatban levő tárgyalások előzik meg, mindaddig meg nem indíthatók, mig az előző tárgyalásokat be nem fejezték. Ez a szakasz azonban az iránt, hogy a mégis megindított perrel ily esetben mi történjék, tovább nem rendelkezik s különösen nem kapcsolja a tilalom megszegéséhez azt a következményt, hogy a kereset vissza- vagy elutasítandó legyen. Az 1868 : LIV. t.-cz. 12 §-ának rendelkezéséből tehát nem az következik, hogy felperesneK már lejárt kereseti igénye pusztán azért, mivel annak a szerződésnek érvénye és hatálya, a melyre keresetét felperes alapitja, már korábban megindított perben vitássá vált, időelőttiség okából elutasítandó, hanem az, hogy a bíróság e per tárgyalását és eldöntését, habár az említett vitás kérdést e perben is el dönthetné, czélszerüségi szempontból a más bíróságnál megelőzően folyamatba tett peres eljárásnak jogerejü befejezéséig felfüggeszsze. Hogy pedig a nem az anyagjogi szabályban, hanem a perrendtartásban gyökeredző időelőttiségnek csak a fentebb kifejtett hatálva lehet, kitűnik az 1893 : XVIII. t.-cz. 44. §-ának rendelkezéséből is., mely az 1868 : LIV. t.-cz. 12. §-ában szabályzott kérdést kimerítőbben oldja meg. Már pedig, a hol ugyanaz a törvény czélzata. kell hogy a törvény rendelkezése is ugyanaz legyen. A törvények magyarázására vonatkozó ez a szabály adja az 1868 : LIV. t.-cz. 12. §-ának helyes magyarázatának alapját is. , A m. kir. Curia: Helybenhagyja 1901 május 23-án 23846 sz. a. 325. Ha felperes a perben kijelenti, hogy az előzően indított pert megszűntnek tekinti és alperes sem állítja, hogy a korábban indított pert ő újra felvenni és folytatni szándékoznék, a korábban indított pernek folyamatban létéről szó hem lehet. A ni. kir. Curia: Nem vitás, hogy a felperes által a bécsi cs. kir. keresk. törvényszéknél, ugyanezen követelés iránt korábban indított