Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

2 A polgári törvénykezési rendtartás. 6. §. A szavazó birák rendszerint előadók is. Azt, hogy a társas biróságoknál minő nem érdemleges kérdések intézhetők el ülésen kivül: az ügyviteli szabályok határozzák meg. (Lásd az 1887 : XXIX. törvényczikket, mely szerint a telekkönyvi ügyekben, illetőleg perekben, kivéve az 1881 : LlX. t.-cz. 6. §-ában emiitetteket, továbbá az 1881 ; LX. t.-cz. értelmében a telekkönyvi hatósághoz tartozó ügyekben a kir. törvényszékeknél kirendelt törvényszéki birák mint egyes birák járnak el s az ily ügyekben a kir. Ítélőtáblák három, a m, kir. Curia pedig öttagú tanácsban határoznak.) (Lásd a S. E. 125. §-át, mely szerint a felebbezési bíróság háromtagú tanácsban, a 186. §-át, mely szerint felülvizsgálati ügyekben ugy a m. kir. Curia, mint a kir. Ítélőtáblák öttagú tanácsban határoznak.) 3. Az-a körülmény, hogy valamely birói határozat hozatalánál több "biró vett részt, mint a törvényben előírva van, hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez. (Semmitőszék 1872 július 28-án 8164. sz. teljes ülési határozat.) 4. A ptr. szerint elintézendő ügyekben előadó csak a szavazati joggal felruházott biró lehet; e szerint a törvényszéki jegyzőnek előadókénti közreműködésével hozott határozat semmis. (Semmitőszék 1872 október 29-én 12680. sz. a.) 5. A törvényszék, mint telekkönyvi hatóság előtt indított keresetekben is, a telekkönyvvezető mint előadó a határozatok hozatalánál részt nem vehet. (Semmitőszék 1873 február 19-én 1570. sz. a.) 1881 : LIX. t.-cz. 4. §. Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett a vitás elvi kérdések a m. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha ilyen vitás elvi kérdés valamely ügynek elintézése alkalmával merül fel: ugy a tanács többségének, mint a tanács elnökének jogában áll a vitás elvi kérdést, az ügy elintézése előtt, a teljes ülés eldöntése elé terjeszteni. Ezen felül a m. kir. Curia elnöke, ha ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokról nyer tudomást, a vitás elvi kérdés eldöntése végett a teljes ülést késedelem nélkül egybehívja. A teljes ülés elvi megállapodásai az ügyek eldöntésénél irányadók. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a teljes tanács alakításának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének, a döntvénykönyv vezetésének és a döntvények közzétételének módozatait, a m. kir. Curia meghallgatása után, rendeleti uton állapíthassa meg. (Lásd az 1881. évi 2214. í. M. E. sz. rendeletet, egyéb tekintetben pedig az I. kötet jt.) 6. §. Az ügyviteli szabályok közelebbi meghatározása a törvényhozás további intézkedéséig az igazságügyi ministeriumnak tartatik fenn és annak a felebbviteli bíróságok szervezésére, illetőleg egymástól független osztályokra való felosztására nézve teljes intézkedési szabadság engedtetik. 6. Az eloadM vélemény az által, hogy ahhoz a bírák többsége hozzájárul, az eln jk kijelentése nélkül még határozattá nem emelkedvén : nincs eltiltva, hogy a birák meghallgatása után az elnök saját véleményét nyilvánítván, az eljbb szavazott birák ahhoz csatlakozzanak, s a határozat az ekkép alakult vélemény szerint mondassék ki. (Semmitőszék 1879 június 9-én 12106. sz. a.)