Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. A felperes erre a marosvásárhelyi kir. járásbíróság előtt keresetet adott elő azon az alapon, hogy az alperesek, mint az ő bérlői, a bérlemény falát a sertésekkel íelturatták. az árnyékszéket, kéményeket nem tisztították, a szemetet ki nem hordatták és ezzel neki 22 koronányi kárt okoztak. • A kir. törvényszék, mint felebbezési biróság azonban a további eljárást megszüntette, mert a 22 korona pénzkövetelés iránt indított ebben a perben az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva a járásbíróság eljárni hatáskörrel nem bírt, és mert ez a per olyan, a melvben annak tárgyi illetékességét tekintve, az 1893 : XVIII. t.-cz. 225. §-a* szerint érvényben tartott 1877 : XXII. t.-cz. 14. §-ában szabályozott községi bírósági kizárólagos illetékességtől eltérésnek helye nincs. E szerint a kir. törvényszék és a községi?biróság között hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek eldöntéséül a községi biróság hatáskörét kellett megállapítani, mert az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-a első bekezdésének világos rendelkezése szerint a, bérleti viszonyból felmerülő keresetet is csak annyiban utalja, az értékre való tekintet nélkül, sommás eljárásra és a kir. járásbíróság hatáskörébe, a mennyiben az 1877 : XXII. törvényezikkben szabályozott, községi bírósághoz utalva nincsenek ; minthogy pedig az 1877 : XXII. t.-cz. 14. 8-ának és II. §. L pontjának rendelkezéséhez képest pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, ha a kereset értéke 40 K összeget meg nem halad, kizárólag a községi bíráskodás alá tartoznak, s minthogy ez a kereset pénzkövetelést tárgyaz és tárgyának értéke 40 koronát meg nem halad, az ez ügyben való eljárás a községi biróság hatáskörébe tartozik. (1902 márczius 19-én 1902. évf840.1. M. sz. a.) 281. Gyermekek tartása kérdésében, ha a szülők törvényesen el nem váltak, de tartósan különválva élnek, ideiglenesen a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás.1) A Mr. ministerium : Ifj. D. M.-né, szül. S. A. oklándi lakos az 1898. évi augusztus hó 22-én azt a keresetet terjesztette az oklándi kir. járásbíróság elé, hogy a férje a házassági együttélést jogos ok nélkül megszakította s azóta a házasságukból származott két gyermeküknek eltar-, tásáról nem gondoskodik ; kérte az alperesnek gyermektartási díj fejében havi 15 frt fizetésére kötelezését. A biróság 1899. évi márczius 22-én hozott Ítéletével az alperest a két törvényes gyermeknek 7 éves koráig havi 3—3 frt, összesen havi 0 frt tartásdíj fizetésére kötelezte. Miután ifj. D. M. Udvarhelymegye árvaszékéhez 1900. évi október hó 23-án beadott kérvényében a járásbíróság ítéletének hatálvon kívül helyezését kérte, a peres felek 1900. évi deczember hó 14-én Udvarhelymegye árvaszéke előtt megjelenvén, kijelentették, hogv a gyermekek tartására nézve a járásbíróság illetékességgel nem birt és uj ítélet hozatalát kérték ; az alperes különösen a járásbíróság áltál megítélt és két éven át v ') A gyermek elhelyezése kérdésében lásd a Curia 54. számú polgári döntvényét I. kötet 09. lap. Gm-sűk : Magyar Döntvénytár. IV •