Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 91? juhainak a közlegelőn legeltetése állítólag megtiltatott, nem mint közigazgatási hatóság, hanem mint a közlegelő miként használata felett intézkedő testület, vagyis mint a volt úrbéresek vagy zsellérek megbizottja járt el és minthogy ez intézkedési jog a községi képviselőtestület hatáskörébe törvény szerint nem tartozik, járhatott el : ennélfogva annak a kérdésnek eldöntése, hogy a volt úrbéresek és zsellérek nevében tett képviselőtestületi intézkedéssel okoztatott-e felperesnek jogsérelem, valamint annak netáni orvoslása a volt úrbéresek és zsellérek egvetemének képviseletére hivatott községi bírónak perbevonásával, illetőleg perbenállása mellett, csakis a bíróság által eszközölhető. (Curia 1891 október 30-án 7102 sz. a.) 272. Ha a szülők egymástól külön válva élnek és gyermekeik eltartásáról nem intézkednek az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségeit melyik szülő legyen köteles viselni, az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-a értelmében a gyámhatóság határoz. (A m. kir. ministertanácsnak 1902 évi 10902. sz. a. kelt határozata alapján. — Curia 1900 május 30-án G. 56. sz. a. G. VIII. k. 390. 1.) 273. Ama magánjogi, tehát birói útra tartozó kérdés, hogy valamely területen a vadászati jog gyakorlása jogilag kit illet, a külön törvény által közigazgatási útra utalt ama kérdéstől, hogy a jog miként gyakorolható, függetlenül és önállóan döntendő el. (Curia 1900 deczember 12-én I. G. 488. sz. a. G. VI. k. 293. 1.) 274. Az a kereset, a melynek tárgya az, hogy a bűnügyi zárlat foganatosítása által létesült állapot jogkövetkezményeiben hatályon kivül helyeztessék, a polgári bíróság hatósága alá nem tartozik. (Curia 1903 márezius 2<)-án 128. sz. a.) 275. A társas czég helyett egyéni ezégre utaló szöveg használata az 1884 : XVII. t.-cz. 58. §-ába és 157. §-ának d) pontjába ütköző kihágás, a melynek megbirálása a közigazgatási hatóság elé tartozik. Czégnek jogosulatlan használatáról (czégbitorlásról) akkor lehet szó, ha valaki valamely neve" czégül használ, holott ennek használatához inga nincsoii. A m. kir. ministerium: Özv. A. Gyuláné F. Erzsébetnek, mint a kereskedelmi társasczégek jegyzékébe bejegyzett >>A. és M.« czég időközben elhalt egyik tagjának : A. Gyulának a hagyatékátadó végzéssel elismert örököse. 1902. január 25-én 9931. sz. alatt a budapesti kereskedelmi és váltó törvényszékhez benyújtott kérvényében arra való tekintettel, hogy az A. Gyula és M. Alajos között létrejött társasági szerződés értelmében a társasági tagok bármelyikének elhalálozása esetében a társasági szerződés az elhalt tag örököseire átmegy, néhai A. Gyula elhalálozását bejelentvén, egyszersmind panaszt tett a miatt, hogy M. Alajos az »A. és M.« czég alatt bejegyzett közkereseti társaság üzletét nem a bejegyzett czég