Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 54. 65 Debreczeni tábla : Az első bíróság végzésének felfolyamodással meg­támadott azt a részét pedig, mely szerint a kiküldött eljárása megsemmi­síttetett, a mennyiben a végrehajtást szenvedő tiszti fizetésének évi 1600 koronát felülhaladó kétharmad részét is lefoglalta, a kir. Ítélőtábla meg­változtatja és a bírósági végrehajtó eljárását ebben a tekintetben is tudo­másul vétetni rendeli. Mert a végrehajtást szenvedő az eljárás ellen előter­jesztéssel nem élt, tehát belenyugodott abba, hogy tiszti fizetésének évi 1600 koronát felülhaladó része egészben lefoglaltatott; ennélfogva minthogy a fennforgó esetben az 1881 :LX. t.-cz. 54. §-ának helyes értelmezése különben sem sértetett meg, nem forog fenn semmi indok arra, hogy a kiküldöttnek előterjesztéssel meg nem támadott eljárása bármi tekintet­ben hivatalból megsemmisittessék. (1903. június 3-án 2151/902. P. sz. a.) 219. Az 54. §. korlátozása csak végrehajtás esetére vonatkozik. Ha tehát a hitelező nem a végrehajtási kényszer alatt, de a nélkül a fennforgó egyezség alapján vont le adósának le nem foglalható fizetéséből részleteket, az adós ezeket az 54. §-ra való hivatkozással perrel vissza nem követelheti. Curia : A felek között nem vitás az, hogy felperes a keresetben vissza­követelt összeggel az alperes szövetkezetnek az ettől más szövetkezeti tagok által felvett s azoktól be nem hajtható kölcsönökért a felperes mint a szövetkezet tagja által vállalt kezesség czimén valóban tartozott, a felperes hivatalnoki fizetéséből eme követelés törlesztésére havi részletekben levont összeg visszafizetése iránt támasztott kereseti követelésnek tehát, minthogy tartozatlan fizetés esete fenn nem forog, jogos alapja nincs. Azon az alapon pedig, hogy a levonások felperes hivatalnoki fizetésének az 1881: LX. 54. §-a szerint végrehajtás alá nem vonható részéből eszközöltettek, felperes visszakövetelési igényének azért nem adható hely, mert a levo­nások nem végrehajtás folytán, hanem a szolgálatadó m. kir. állam­vasutak igazgatósága által az alperes szövetkezet alapszabályai, illetve a levonások iránt a felek között a kötelezettségnek felperes részéről elvállalásakor létrejött megegyezés alapján eszközöltetvén, ez a meg­egyezés pedig, minthogy végrehajtás esete fenn nem forog, az 1881: LX. t.-cz. 60. §-ának tekintete alá nem esvén, az idézett szakasznak egyedül végrehajtás korlátozására vonatkozó rendelkezése a jelen esetre nem alkal­mazható. Ezek szerint felperes visszakövetelési igénye az alperes szövet­kezettel szemben semmi törvényes alappal nem birván, a másodbiróság Ítéletét az itt felhozott okokból kellett helybenhagyni. (1899 deczember 15-én 1078. sz. a.) 220. Az 1881: LX. t.-cz. 54. §-a az e szakaszban foglalt kedvezményt általánosan gőzmozdonyu vasutak szolgáira is kiterjeszti, annak meg­különböztetése nélkül, vájjon az illető mily szolgálati minőségben van alkalmazva. (Budapesti tábla 1898 november 23-án P. 6178/1898. sz. a.) 221. A házbérkövetelés engedményezés tárgyát képezheti. Az enged­ményes tehát az adós (az 54. §-ban felsorolt személy) lakbérére végre­hajtást vezethet.*) J) Lásd a 225. §-nál közölt 726. számú hasonló határozatot. Grecsák: Magyar Döntvénytár. III. 5

Next

/
Thumbnails
Contents