Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 51. §. 01 210. A tudakozódó intézet tulajdonosa ellen vezetett végrehajtás alkalmával az intézeti tudakozódó készlet, irattár, le nem foglalható. Kir. járásbíróság : Alaptalan előterjesztéssel élő végrehaj tatónak azon állítása, hogy az eljárt "bírósági végrehajtó szabálytalanul járt el, akkor, midőn végrehajtást szenvedőnek, mint tudakozó-iroda tulajdonosnak az informatio-készletét (irattárát) nem foglalta le, minthogy szerinte az informátio-készlet nem tartozik azon ingóságok közé, melyek a végrehajtási törvény értelmében le nem foglalhatók, mert az 1881: LX. t.-cz. 51. §-ának d) pontja világosan kimondja, hogy magánhivatalhoz tartozó irományok le nem foglalhatók, már pedig az informatió-készlet kétségtelenül az irodához tartozó irománynak, illetve azok gyűjteményének tekintendő. Végrehaj tatónak tett amaz összehasonlítása, mintha végrehajtást szenvedő működése ugyanazonos volna ama kereskedő működésével, ki a nála felhalmozott árukat hozza forgalomba, avagy a nála lévő mintákat többszörösités czéljából bocsátja a közönség rendelkezésére, nem találó, a mennyiben, habár végrehajtást szenvedő az ipartörvény rendelkezéseihez képest foglalkozását engedélytől függőleg s az ott kimondott szabályok megtartása mellett gyakorolhatja csupán az általa gyűjtött s igy foglalkozásának gyümölcsöző tőkéjét képező gyűjteményének egyes s csupán egyesekre vonatkozó adatokat, de nem magát, az általa kezelt s tulajdonát képező s maradó feljegyzéseket adja tovább felhasználás végett. Nem volt figyelembe vehető végrehaj tatónak azon állitása sem, hogy követelése az alperes által megvett ezen tudakozó iroda eladási vételára képezi, mert ha ez adásvétel tárgyát képezheti is oly ingónak az, melyre fenntartás nélkül zálogjog volna szerezhető, a végrehajtási törvény hivatkozott kivételes rendelkezése alapján nem tekinthető, módjában állhatván végrehaj tatónak az adásvételi szerződés létesültekor tulajdonjogát a vételár teljes törlesztéséig fenntartani. Budapesti tábla: Indokaiból helybenhagyja. (1903 május hó 22-én 4231/1903. sz. a.) 211. A színésznő ruhatára le nem foglalható. ]) Kir. járásbíróság: Meg volt semmisítendő a kiküldött eljárása, mert szabálytalanul járt el akkor, midőn az 1881 : LX. t.-cz. 51. §-ának n) pontjában foglalt rendelkezése ellenére az ingókat birói zár alá vette. Ugyanis nem vitás, hogy végrehajtást szenvedő a budapesti Magyar Színháznak elsőrangú szalon-szerepekre szerződtetett művésznője, következéskép, mint ilyen művésznőnek tekintendő s kétségtelen, hogy a művészete gyakorlásához, illetve ebbeli hivatása betöltéséhez megfelelő ruházatra feltétlenül szüksége van s igy a jelen esetben ruházata az idézett §-ban megállapított szerek fogalma alá vonható. Tekintve már most azon igényeket, melyeket egyrészt a színházi igazgató, másrészt a közönség egy fővárosi elsőrangú művésznő ellen támaszthat, megállapítandó volt, hogy a fentebb kijelölt ruhák a végrehajtást szenvedő hivatásának betöltésére feltétlenül szükségesek s ennek alapján a kiküldött e részbeni eljárását megsemmisíteni kellett. *) A színésznő ruhapénzére vonatkozólag 1. az 54. §-nál a 216. sz. határozatot.