Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

338 Az ügyvédi rendtartás. .29—30. 84. A pártfogó ügyvéd jogköre sem terjed többre, mint a megbízott ügyvéd rendes jogköre. Az 1874 : XXXIV. törvényczikknek 62. §-a e szerint az ügyvédi meghatalmazvány az ügyvédet csak azokra az intézkedésekre jogositja fel, a melyek a reá bizott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötyék, mig mint ezt az erdélyi részekben érvényben levő oszt. p. törvénykönyvnek 1008. §-a is rendeli, az egyezségek megkötéséhez külön, egyezségek megköthetésére is kiterjedő meghatalmazvány szükséges. Minthogy pedig a felperes részére a marosvásárhelyi ügyvédi kamarának 652/1893. sz. hivatalos átirata szerint pártfogó ügyvédül kirendelt Sz. K. ügyvéd sem a 3879/1893. sz. kereset mellett, sem pedig a 7051/894. sz. birói egyezség megkötésekor a felperes által egyezség megköthetésére is kiadott különös megbizást fel nem mutatott s minthogy ekként a jogügyletek bizonyos nemére előirt különös megbizás hiányának esete forog fenn : kétségtelen, hogy a nevezett ügyvéd az egyezség megkötésekor ennek tárgyában felperes nevében meghatalmazás nélkül járt el. Ezek szerint a 705/1894. sz. egyezség az 1881: LIX. t.-cz. 39. §-ának k) pontjába ütközvén, a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával, a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni s a kereseti kérelem értelmében Ítéletet hozni kellett. (Curia 1897 január 15-én IGr. 365. sz. a.) 85. Az 1884. november 22-én 51583/1. M. E. sz. a. kiadott s az 1881 november 1-én 8262/1. M. E. sz. a. kelt rendelet módosítására vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet nyolczadik bekezdése szerint az ügyvéd oly esetekben, midőn az 1874: XXXIV. törvényczikkből folyólag közérdekű ügyekben ügygondnokká neveztetik ki, munkadij-előleget az irodai átalányból nem követelhet. (Curia 1894 márczius 20-án 1602/1894. sz. a.) 29. §. Mind a közgyűlésen, mind a választmányi ülésekben, a választások kivételével (23. §.) a jelenlévők többsége határoz. Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül a közgyűlésen legalább nyolcz, a választmánynak ülésén a 7., 35., 73. és 104. §§-ok eseteiben legalább négy, a választmány egyéb üléseiben legalább két tag jelenléte szükséges. A fegyelmi bíróságról a 75. §. rendelkezik. Felebbvitelnek csak a választmány határozatai ellen van helye és pedig, ha azok a kamara vagyonának kezelésére vonatkoznak, a közgyűléshez, egyéb, ezen törvény által megengedett esetekben a legfőbb itélőszékhez. A felebbezvény mindig a választmánynál adandó be. 86. Az ügyvédi rendtartás 29. §. 3. pontjának azon intézkedése, hogy a legfőbb itélőszékhez a kamarai választmánynak csak azon határozatai felebbezhetők, melyeket a törvény kifejezetten felebbezhetőknek nyilvánit, csak olyan határozatokra vonatkozik, melyeknek hozatalára a választmány az ügyvédi rendtartás értelmében jogositva volt. A törvény által megállapított jogkörén kivül hozott határozatai ellen beadott felebbezések tehát elfogadandók. (Curia 1884 június 14-en 14o. sz. a.) 30. §. A kamara elnökének az ügyrendben meghatározandó jogai mellett, hatásköréhez tartozik : a kamara érintkezését a hatóságok és a biróságok irányában közvetíteni ; a titkár vagy az ügyész akadályoztatása esetében helyettest nevezni ; a kamara tagjai, továbbá az ügyvédek és ügyvédjelöltek közt az ügyködési viszonyok-