Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

336 Az ügyvédi rendtartás. 19—23. kor ez által eszközöltetik, és pedig a kamara székhelyétől távolabb eső helyen közvetlenül, a székhelyen pedig egyedül a kamarai választmány kezdeményezésére. (Curia 1879 október 21-én 20737. sz. a.) 81. Az ügyvédi kamara valamely ügyvéd ellen, bíróilag megállapított birság behajtása végett végrehajtást eszközöltetvén: az abban felmerült végrehajtói költség fizetésére nem kötelezhető. (Curia 1879 november 19-én 30840. sz. a.) 19. §. Az ügyvédi kamarák hatásköre kiterjed.: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére és kötelességeik telj esi tésének ellenőrzésére; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, s korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra és javaslattételre. Ezenkívül az ügyvédi kamarák a fegyelmi hatóságot a kamara lajstromaiban bevezetett ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, a jelen törvény határozatai szerint gyakorolják. 20. §. Az ügyvédi kamara hatásköréhez tartozó ügyek a kamara tagjaiból álló közgyűlés, a választmány vagy elnök által intéztetnek el. 21. 8. A közgyűlés tárgyai következők: 1. az ügyrend megállapítása ; 2. a választmány megválasztása ; 3. a tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapítása ; 4. a költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása ; 5. az évi számadások felülvizsgálása ; 6. a választmány határozatai ellen beadott felebbezések elintézése (29. §.) ; 7. a jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására czélzó indítványok, vagy e tárgyban véleményadás végett az igazságügyminiszter által közlött javaslatok tárgyalása, és az e czélra netalán szükséges különbizottmányok kiküldése. 22. §. Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre, mely áll: az elnökből, ki egyszersmind a kamara elnöke s elnöki helyettesből, titkárból, pénztárnokból, ügyészből, nyolcz választmányi tagból és négy póttagból. A rendes tagok közül legalább háromnak és a póttagok közül legalább egynek a kamara székhelyén kell laknia. A titkár, ügyész és pénztárnok lehetőleg a kamara székhelyén lakó ügyvédek sorából választandók. A budapesti ügyvédi kamara választmánya, a fentebb elősorolt tisztviselőkön kivül, tizenkét választmányi és hat póttagból áll, és a tagok legalább két harmada Budapesten lakó ügyvédek sorából választandó. 23. §. A választás idejét 30 nappal megelőzőleg az elnök hirdeti ki a harmadik év utolsó havára. A választmányt az illető kamara összes tagjai választják viszonylagos szótöbbséggel, a választás érvényességéhez azonban a beadott szavazatoknak legalább egy harmada szükséges. Ha ily szótöbbség nem jön létre, úgyszintén, ha az első szavazásnál az illető kamara tagjainak legalább fele nem szavaz : uj választás rendeltetik, melynél a viszonylagos szótöbbség feltétlenül határoz. A második választást elrendelő hirdetményben az első választás meghiúsulta és annak oka közzéteendő. Azok között, kik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek, — ha a választmányi tagok meghatározott száma mindenik felvételét meg nem engedi, — az elnök által húzott sors dönt. A kamara székhelyén lakó minden tag választási jegyét személyesen adja be, a székhelyen kivül lakó tagoknak azonban megengedtetik, hogy választási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva a kitűzött határnapon beküldhessék. Ha a három év letelte előtt a választmány valamely tagjának helye megürül, a megelőző választásnál viszonylag legtöbb szavazatot nyertek hivandók meg sorrendben. A választás eredménye az igazságügyminiszternek bejelentendő.