Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

322 Az ügyvédi rendtartás. 4—5. §. ügyvédi állás és ügyvédi kar tekintélyének érzékeny csorbítása nélkül (1874. évi XXXIV. t.-cz. 68. §. 6. pont, 70. §. 4. pont) az ügyvédek lajstromába sem mutatkozik felvehetőnek, még pedig azért nem, mert azon eljárás vagy magaviselet, mely a közjegyzői állás vagy közjegyzői kar tekintélyét sérti s a közjegyzőt állása megtartására képtelenné teszi, »a magával tehetetlen ittas állapot«, a közjegyző és ügyvédre nézve egyaránt gátló ok a hivatásszerű nagy felelősséggel járó kötelességek törvényszerű teljesitésében. Ezeknél fogva s mert folyamodót, ha a hivatkozott iratokkal konstatált fegyelmi vétséget ügyvédi minőségben követte volna el, őt az ügyvédség gyakorlatától el kellett volna mozditani s mert a közjegyzőségtől fegyelmi uton történt elmozditás az ügyvédségtől való elmozdítással a szőnyegen lévő kérdés tekintetében egyenlő hatálylyal birónak tekintendő s mert végül az igazságügy terén működő közegek, t. i. birói, ügyészi, közjegyzői és ügyvédi kar tagjai külön törvények által ugyan, de azonos módon és különbeni fegyelmi eljárás, esetleg hivatalvesztés terhe alatt egyaránt köteleztetnek az állásuk és karuk egymástól nem különböző tekintélyének megfelelő, teljesen azonos magaviselet tanusitására s a törvénybe ütköző társadalmi magaviselet alapján történt elmozditás a kölcsönösség elve szerint a fentebb felsorolt többi állások betöltésére is képtelenné tesz, annál is inkább, mert a törvény az ügyvédség gyakorlásához ép oly s nem kevésbbé kifogástalan magaviseletet követel, mint a birói, ügyészi hivatal vagy a közjegyzői állás betöltéséhez, folyamodót az 1874: XXXIV. t.-cz. 3. §. alapján, de a 19. §. nyomán is, mely az ügyvédi kamarák feladatát az ügyvédi kar tekintélyének megóvására is kiterjeszti, kérelmével elutasítani kellett. (Curia 1893 április 21-én 3139. sz. a.) 4. §. Az ügyvédi oklevelet a Budapesten és Marosvásárhelyen felállítandó vizsgáló bizottságok az előttük sikerrel letett ügyvédi vizsga alapján állítják ki. A bizottság elnökét és helyettesét, valamint a bizottság tagjainak felét az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarához nem tartozó jogtudók sorából nevezi ki minden év elején, a bizottság másik felét pedig szintén minden év elején, a budapesti, illetőleg marosvásárhelyi ügyvédi kamara választja meg. Minden vizsgánál az elnök vagy helyettesén kivül a miniszter s a kamara által kijelöltek közül két-két tagnak jelenléte szükséges. A vizsgáló bizottság tagjainak számát az igazságügyminiszter határozza meg. 5. §. Az ügyvédi vizsgára a vizsgáló bizottság csak azt bocsáthatja, a ki kimutatja : 1. hogy valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte : 2. hogy a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák vagy egy szigorlat letétele után három évi joggyakorlaton volt. Ezen joggyakorlat biróságnál, kir. ügyészségnél, a magy kir. kincstári vagy közalapitványi ügyészségnél, királyi közjegyzőnél és ügyvédnél tölthető ki. A kimutatandó három évi joggyakorlatból legalább egy év a jogtudorság elnyerése után, és legalább másfél év ügyvédnél, kincstári vagy közalapitványi ügyészségnél töltendő. Csak azon idő számíttatik be, a mely kizárólag joggyakorlatban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat és évi szabadság idejét. Mindezek azonban évenkint két hónál továbbra nem számíttathatnak be. Birák, kik az 1. pontban körülirt elméleti képesitvénynyel bírnak, az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha három éven át mint birák működtek. Jogtanárok az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha belföldi egyetemen vagy jogakadémián mint tanárok három éven át működtek, az 1. pontban körülirt képesitvénynyel bírnak és két évi joggyakorlatot kimutatnak.