Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

300 A birák és bírósági hivatalnokok felelőssége. mezendő arra, hogy a törvényszéknél fizetendő vételárt felvegye s igy a kir. kincstárnak felelősségét az a körülmény meg nem szüntetheti, hogy a vételár a vevő részéről nem birói letétbe helyeztetett, hanem a királyi törvényszéknél tartott tárgyalást vezető törvényszéki biró kezeihez fizettetett; mert alperes beismerte, hogy a kérdéses végrehajtási ügyben felmerült hűtlen kezelés egyike volt azoknak az eseteknek, melyek alapján H. József a hivatalos kötelesség vétkes megszegésének fegyelmi vétsége miatt állásától megfosztatott, habár tehát H. József ellen a sikkasztás bűnténye birói határozattal külön ki nem mondatott is, eme beismerésből és a per egyéb adataiból az mégis kétségtelen, hogy miután H. József birói kezelés alatt levő vételárt elidegenített, lényegileg a sikkasztás tárgyi tényálladékának az az esete forog fenn, a mely esetben a magánfélnek okozott kárért az 1871 : VIII. t.-cz. 19. és 73. §-ai szerint az állam felelős; mert ha a vevő részéről lefizetett teljes vételár volt volna a jelzálogos hitelezők követeléseinek kielégítésére forditható, ez esetben felperes követelésének kifizetését az a körülmény nem akadályozhatta volna, hogy a vételárnak letétileg kezelt első fele részéből az utóbb sorozott hitelezők követeléseinek megfelelő összeg tényleg kiutalványoztatott s mert egyébként is az állam mindama jelzálogos hitelezők irányában kártéritéssel tartozik, a kiknek a teljes vételárral szemben sorozott követeléseik a vételárból kifizethetők voltak volna s igy a m. kir. kincstár álláspontjából egyáltalán tarthatlan az az érvelés, hogy felperes követelése esetleg az utóbb sorozott hitelező sérelmével volt volna kielégitendő. Ezek szerint tehát mindkét alsó biróság Ítéletének megváltoztatásával másodrendű alperes elsőrendű alperes fizetésképtelensége esetére ez utóbbi ellen már megítélt összes követelésnek a felperes javára leendő fizetésére volt kötelezendő. (1892 szeptember 1-én 1135/1892. sz. a.) 2. Ha a sikkasztás bűncselekménye nincs is a büntetőbíróság által megállapítva a biró ellen, a bírót azonban cselekménye alapján a fegyelmi biróság szabálytalan kezelés miatt fegyelmi büntetésre itéli: ez elegendő arra, hogy a károsított fél az 1871 : VIII. t.-cz. 19. §-a értelmében a kir. kincstár ellen kártérítési keresetet indíthasson. A törvényszéki biró által telekkönyvi ügyekben előadói minőségben felvett összegek hivatalos minőségben felvetteknek tekintendők, miután ily ügyekben a törvényszéket egyes biró képviseli. Curia: Alperes m. kir. kincstár azzal védekezett, hogy H. József volt törvényszéki biró fegyelmi eljárás utján mozdittatván el állásától: azzal szemben a sikkasztás bűnténye még nincs kimondva ; továbbá, hogy az árverési feltételek szerint a vevő tartozott volna a vételárt birói letétbe helyezni s igy a törvényszéki biró kezeihez fizetett összegért a kir. kincstár nem felelős. Alperesnek eme kifogásai azonban nem voltak figyelembe vehetők ; mert az 1. és 2. alatt bemutatott fegyelmi határozatok szerint H. József 44 végrehajtási ügyben befolyt vételáraknak szabálytalan kezelése miatt mondatott ki vétkesnek és ezen az alapon Ítéltetett hivatalvesztésre. Habár tehát H. József ellen a sikkasztás bűnténye külön bűnvádi hatá-