Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 208. §. 223 678. Ha az előre fizetendő haszonbérösszeg a rendszerint szokásos fizetési időt meg nem haladja, annak a haszonbérbe adó kezéhez történt kifizetése, sőt váltóval való kiegyenlítése is hatályos a jelzálogos hitele­zőkkel szemben, a mennyiben ezek a váltóval fedezett követelést a 79. és 80. §-ok értelmében le nem foglalták. Curia: Nem tűnik ki a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tény­állásból, hogy felperes keresete megállapitása végett felhozta volna azt, hogy olyan kisebb területeknek egyszeri termésre haszonbérbe adásánál, a melyekről a perben szó van, a bérösszegnek egy évre előre fizetése azon a vidéken, a hol a kérdésben forgó haszonbérleteknek a tárgya fekszik, a haszonbéri összegnek rendszerint szokásos fizetési idejét túlhaladja. Már pedig, ha az előre fizetendő haszonbéri összeg a rendszerint szokásos fizetési időt túl nem haladja, az előre fizetendő összeget a haszonbérbe­adó jogosan felveheti s az ily előre fizetett összeg a jelzálogos hitelezőkkel szemben is hatályos. Ha pedig a végrehajtást szenvedő haszonbérbe­adónak joga van ahhoz, hogy a haszonbéri összeget előre felvehesse, joga van ahhoz is, hogy az ily előre fizethető összegről a jelzálogos hitelezők irányában is kiterjedő hatálylyal váltót vehessen át, mert ez nem haladja túl a fizetés felvételéhez való jogát. Ezek szerint a fenforgó esetben nem oly lejárandó haszonbéri összegről van szó, melyre az 1881 : LX. t.-cz. 211. és 208. §-ai értelmében foganatositott végrehajtás kiterjed, hanem oly előre fizethető haszonbéri összegről, melynek fejében a haszonbérbeadó végrehajtást szenvedő fél váltót volt jogositva átvenni. Ily követelés pedig csak az 1881 : LX. t.-cz. 79. és 80. §-ai értelmében foganatositott végrehajtással tekinthető lefoglaltaknak. A felebbezési biróság Ítéleté­ben azonban az a tény, hogy a felperes részéről követelt haszonbéri össze­gek alpereseknél az emiitett 79. és 80. §-ok értelmében lefoglaltatnak, nincs megállapítva, sőt felperes felülvizsgálati kérelmében maga kijelenti, hogy alpereseknél a birói letiltás meg nem történt, ebből pedig az követ­kezik, hogy felperes zárgondnok a végrehajtási tömeg részére alperesektől a le nem foglalt haszonbéri összeget jogosan nem követelheti. (1899 szeptember 6-án G. 230. sz. a.) 679. Biztosítási végrehajtás esetében a zálogjog az ingatlan haszon­élvezetére előjegyezhető. (Szegedi tábla 9. határozat, I. kötet, 284. 1.) 680. Biztosítási végrehajtás esetén is helye van az ingatlan haszon­élvezetére a végrehajtási zálogjog előjegyzésének és a zár alá vételnek.x) Kir. törvényszék: A biztosítási végrehajtási zálogjognak az ingatlan haszonélvezetére leendő bekebelezését és a zárlat elrendelését megtagadja. Kir. tábla: Megváltoztatja a biztosítási végrehajtás alapján a végre­hajtási zálogjog előjegyzését az ingatlan haszonélvezetére elő jegyeztetni és a haszonélvezetre a zárlatot elrendeli, mert: a végrehajtási törvénynek a biztosítási végrehajtás esetében is megfelelően alkalmazandó 208. és 240. §§. alapján a biztosítási végrehajtásnak az ingatlanokra és azok haszon­élvezetére való elrendelése esetében a telekkönyvi hatóság a zárlatot elrendelni köteles. ') Lásd nyomban ez után a Curia XII. döntvényét.

Next

/
Thumbnails
Contents