Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárásról. 193—194. §. 211 647. A végrehajtási törvény 192. §-ának a) pontja értelmében az árverés napját három éven belül megelőző kamatok akkor is a tőkével egyenlő sorrendben elégitendők ki, ha kamat nem volt bekebelezve. (Budapesti tábla 1899 november 28-án 7169. sz. a.) Curia: 1900 június 25-én 3559. sz. a. 648. A biztosítéki összeg kamatozó tőkét nem képez ugyan s igy biztositéki összeg után rendszerint kamat külön nem sorozható, de a midőn valamely hitelintézet javára az adósának nyújtott hitel biztosítására a kikötött biztositéki összegen felül, a szerződő felek kölcsönös megállapodása alapján, esetleges kamat is bekebeleztetik, a hitelintézet a részére megítélt és a biztositéki összeget túl nem haladó tőke után három évnél nem régibb kamatnak sorozását is külön a bejegyzés rangsorozatában jogszerűen kivánhatja. (Curia 1899 november 17-én 1796. sz. a.) 649. A biztositéki összeg erejéig nyert zálogjog nem tényleg fennálló, hanem később keletkezhető követelés biztosítására szolgál, következéskép a feleknek kötelmi jogviszonyát nem a biztositéki okirat, hanem a később keletkező jogügylet szabályozza és a biztositéki összeg erejéig nyert zálogjog hatálya is a később keletkező, a biztositéki összeget azonban meg nem haladható követelésre terjed ki. (Curia 1900 szeptember 18-án 24/1900. sz. a.) 193. §. Évi járadékok bekebelezése vagy előjegyzése esetében az árverés napját megelőző három évről hátralevő összeg a vételárból kielégítendő ; a később lejárandó •évi járadékok fedezetéül pedig a szükséges tőke a felek megállapodása szerint veendő számitásba és hasznosítandó. Ha ez iránt a felek között megállapodás nem jő létre : az előterjesztett javaslatok felett a bíróság határoz. Az elhelyezett tőke a későbbi követelések kielégítésére csak akkor fordittathatik, ha a járadékfizetési kötelezettség megszűnik. 650. A bekebelezett járadéknak az árverés után lejárt részletei is a végrehajtási tömegből elégitendők ki. Curia: Az életjáradék czimén bekebelezett zálogjog nem az ingatlan jövedelmét, hanem magát az ingatlan állagát terheli s ekként a szám szerint meghatározott egyes életjáradéki részletek terhelik magát az ingatlan állagát s árverési eladás esetében az azt helyettesitő vételárt is. A végrehajtási törvény 193. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a három éven felüli lejárt részletek a végrehajtási tömeg terhére sorozandók, okszerűen következik, hogy a sorrendi tárgyalás után lejárandó részletek, ha és a mennyiben a vételári tömeg kamatja annak kielégitésére elégtelen, magából a végrehajtási tömegből, nem csak annak kamatjából «légitendő ki. (1899 szeptember 21-én 4517/1898. sz. a.) 194. §. A sorrendi tárgyalást a kiküldött bíró vezeti s erről a tárgyalás menetét kitüntető jegyzőkönyvet vesz föl. A tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a vételárnak bírói letétbe helyezett és még a vevőnél fizetetten része, folyó kamataival együtt megközelítőleg kiszámittatik és e kiszámítás eredménye a jegyzőkönyvben kitüntette tik. Ezután az érdeklettek meghallgatásával a követelések felszámittatnak, illetőleg megállapíttatik a kifizetési sorrend tervezete. Ezen tervezetbe a netaláni kifogásokra való tekintet nélkül folyó szám alatt vétetnek fel a felszámított tételek, ugy azonban, 14*