Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

202 A végrehajtási eljárás. 189. ily czimen való költségei az 1881 : LX. t.-cz. 189. §-ának a) pontja alapján előnyös tételként sorozandók. (Budapesti tábla.) Curia: Helybenhagyja. (1901 június 27-én 3130. sz. a.) 623. Az építési dij nem képez előnyös költséget. Budapesti tábla : Nem lévén olyan törvényes rendelkezés, [melynek alapján az épitési engedélyi dij az 1881 : LX. t.-cz. 189. §-áva!fkapcsolatos 1881: XXXIV. t.-cz. 30. és 40. §-ai, avagy az 1883 : XLIV/*t.-cz. 88. §-ának rendelkezései alá vonható s ez alapon előnyösen sorozható volna, eme az épitési engedélyt nyerő félnek kérelmére telj esitett hatósági eljárásért járó és a kérelmezőnek terhére eső és nem valamely ingatlan után kirovott illetékként, ennek dologi terhét képező dij, valamely ingatlan vételárából, csakis a netán nyert nyilvánkönyvi bejegyzés";rangfokozatába sorozható. (1901 deczember 13-án 4054. sz. a.) 1) 624 Az árverés napját követő esedékes adók nem sorozhatok. Kassai tábla : Az 1881 : LX. t.-cz. 189. §-ának b) pontja értelmében az elárverezett ingatlant terhelő állami és községi adót mint előnyös tétel csak az árverést megelőző 3 évre lévén sorozható, az 1881 : LX. t.-cz. 184. §-a értelmében az árverést követőleg esedékes adó a vevőt terhelvén, a fent körülirt 542 frt 76 krt meghaladó kincstári követelés, mint az árverés után esedékessé vált, a sorrendbe törvényszerűen felvehető nem volt. (1902 június 30-án 3000. sz. a.) 625. A hitközségi adó a végrehajtási törvény 189. §o b) pontja alapján sorozandó előnyös tételt nem képez. Pécsi tábla: A hitközségi adó nem tartozik azon községi adók közé, a melyek a végrehajtási törvény 189. §-ának b) pontja értelmében az elárverezett ingatlan vételárából előnyös helyen nyerendő kielégités végett sorozhatok ; de különben is a beterjesztett hátraléki kimutatásban nincs igazolva, hogy a kimutatott adó az elárverezett ingatlanokat közvetlenül terhelné ; és mert az előnyös helyen érvényesiteni kivánt hitközségi adó biztositására a zálogjog bejegyezve nem lévén, a kérdéses követelés sorozásának egyáltalában törvényszerű alapja nincsen. (1895 deczember 9-én 4548/1895. sz. a.) 626. Útadó nem előnyös tétel. Curia: Az 1890 :1. t.-cz. 23. §-a értelmében az útadó nem kizáróan a föld- és házadó, hanem a keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó után is megszabandó, kétségtelen tehát, hogy az útadó kiróható oly egyénre is, a ki föld- és házadóval terhelve nincs, minélfogva az ingatlant közvetJ) Ily értelemben határozott egy ügyben a Curia is.