Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 169. §. 179 Győri tábla: Alperesnek abban az időben, a mikor a végrehajtást kérelmezte, oly ténykörülmények voltak tudomására adva, a melyekből nem lehetett kétsége az iránt, hogy B. Istvánnak (a végrehajtást szenvedett) palinai összes ingatlanai el voltak adva. Ezek szerint alperes akkor, a mikor a végrehajtást a per tárgyát képező ingatlanokra kérte, már tudta, hogy azokat felperes korábban megvette, eljárása tehát a jogok szerzésében megkivántató jóhiszeműséget nélkülözvén, az első biróság a dologi jogaiban sértett s a kir. Curia 55. sz. döntvénye szerint nyilvánkönyvi jog hiányában is az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ában megjelölt perut igénybevételére jogosult felperes kérelmére alperest helyesen marasztalta. Curia: A felebbezés visszautasittatik, mert az első biróságnak Ítéletét a másodbiróság helybenhagyta, ily esetben pedig az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ának második bekezdéséhez képest további felebbezésnek nincs helye. (1897 október 7-én 4964. sz. a.) 555. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. §-a szerint e törvény rendelkezései a végrehajtási eljárás folyamán felmerülő perek közül csak azokra a perekre alkalmazandók, melyekre nézve az 1881 : LX. t.-cz. sommás perbeli eljárást rendel. Minthogy a végrehajtási törvény 168. §-a szerint az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt a telekkönyvi hatóság előtt inditható perre nézve a jegyzőkönyvi eljárás van előirva a mely az 1881: LIX. t.-cz. 12. §-a szerint a rendes ejáráshoz tartozik, az ily per nem sommás, hanem a rendes eljárásra tartozik és igy abban a felebbezési biráskodást a kir. tábla gyakorolja. (Curia 1898 szeptember 20-án 3952. sz. a.) 556. Az ingatlannak tényleges, bár nem telekkönyvi tulajdonosa is indíthat végrehajtás megszüntetési keresetet, ha az ingatlant vagy annak egy részét a végrehajtási eljárás folyamatba tétele előtt vette meg. (Pécsi tábla. Curia visszautasítja a felfolyamodást 1897 november 5-én 1265. sz. a.) 169. §. Az árverési határnapon a kiküldött a helyszinén megjelenvén, az árverést, a mennyiben a végrehajtás hivatalból foganatositandó, hivatalból; ellenkező esetben pedig csak akkor foganatosítja, ha a végrehajtató vagy a végrehajtást szenvedő képviselve van, vagy ezek egyike Írásbeli beadványban, avagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatban bejelentette, hogy magát az árverésen képviseltetni nem akarja, •de az árverés foganatosítását kívánja. A végrehajtást szenvedő az árverésen, mint árverelő, részt nem vehet, kivéve, ha a végrehaj tatónak nem személyesen kötelezett adósa s az ingatlannak árverelését csak azért tartozik eltűrni, mert annak ő a telekkönyvi tulajdonosa. 557. A telekkönyvi hatóság, mint végrehajtást vezető biróság hivatalból is megsemmisítheti az olyan árverést, melyen a végrehajtást szenvedő, ha ez végrehajtatónak személyesen kötelezett adósa, árverelőként — s az általa tett legmagasabb igéret nyomán — vevőként szerepelt; és pedig akkor is, ha az árverés nem közvetlenül a végrehajtást szenvedő ellen, 12*