Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

176 A végrehajtási eljárás. 168. §. ingatlanaira vezetett végrehajtást, holott alperesnek adósa nem ez, hanem más M. F. ; felperesek pedig, kik a csatószegi 1197. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanra nézve az előbb emiitett M. F.-nek tulajdonostársai, alperesnek tévedésen alapuló fellépése által a nem adós M. F. ellen vezetett végrehajtás folyamán elrendelt árverés által ugy szenvednek jogsérelmet, hogy az árverést az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a alapján felpereseknek mint tulajdonostársaknak jutalékaira is ki kellett terjeszteni. Minthogy az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ának szószerint vett értelme szerint a végrehajtás alá vonásnak megszüntetését csak az, kinek ingatlanát tévedésből végrehajtás alá vonták, a jelenlegi esetben tehát csakis M. F. kérhetné ; a kérdés első sorban az, vájjon megilleti-e a 168. §. szerinti keresetre való jogosultság felpereseket is, a kiknek ingatlanát tulajdonképen végrehajtás alá nem vonták. Tekintettel azonban arra, hogy a törvény czélzata és a 156. §. rendelkezése értelmében felperesek csak akkor kötelesek eltűrni azt, hogy tulajdonjutalékuk is árverés alá kerüljön, ha ők a valóban és jogosan végrehajtást szenvedőnek tulajdonostársai, más esetben pedig nem ; s tekintettel arra, hogy alperes tévedése folytán felperesek mégis jogellenesen szenvednék jutalékaik elárverezését, reájuk nézve pedig e szempontból végeredményében mindegy, hogy jutalékukat akár közvetlenül, akár társtulajdonosuk jutalékának közvetítésével vonják végrehajtási eljárás alá ; tekintve, hogy igy felperesek dologi jogaikban tényleg jogsérelmet szenvednek, e jogsérelemnek orvoslására pedig a törvénynek kelíő módot és alkalmat kell nyújtania ; nyilvánvaló, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-a e tekintetben kiterjesztő magyarázatot igényel; s az idézett törvényszakasz czélzata és rendeltetése alapján a végrehajtás alá vonás megszüntetésére nézve a kereset jogát meg kell adni azoknak a tulajdonostársaknak is, a kiknek ingatlanát tulajdonostársuk jutalékára tévedésből vezetett végrehajtás utján veszik árverés alá. Egyebekben a kir. Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részéről felhozott indokokat magáévá teszi. Az itélet rendelkező részének kiigazítása azért vált szükségessé, mivel az e'ső bíróság tévesen a végrehajtást szünteti meg, holott a végrehajtásnak az 1881 : LX. t.-cz. 30. §-a értelmében való megszüntetése magát a végrehajtásra való jognak megszűnését fejezi ki; a jelenlegi esetben pedig a végrehaj tatónak végrehajtási joga a valóban adós M. F. ellen nem szűnt meg, ez ellen a végrehajtást szabadon vezetheti; ebben a perben a 168. §. szerint is csak bizonyos ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetését lehet kimondani. A tévedésen alapulónak felismert végrehajtási bejegyzésekre vonatkozó telekkönyvi törlés elrendelése pedig az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-án alapuló per megnyerésének törvényes következményeként volt kimondandó. (1901. deczember 18-án 3229. sz. a.) 547. A 168. §. szerinti keresettel élhet az a harmadik személy is, a ki a végrehajtást szenvedő javára az 1892: XXIX. t.-cz. értelmében tényleges birtoklás alapján eszközölt tulajdonjogi bejegyzés által sérelmet szenvedett.