Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)
A végrehajtási eljárás. 130—-131. 147 Ezen kérelem tárgyában a bíróság a végrehajtást szenvedőt s ha ez nem belföldön tartózkodik, vagy tartózkodási helye ismeretlen, a részére kinevezendő ügygondnokot meghallgatni köteles. Az árverés az ingóságokra előirt szabályok szerint tartatik meg. Pénzbeli követeléseknél első kikiáltási árul a követelés névszerinti értéke szolgál; nem kamatozó követeléseknél azonban a lejáratig folyó 6% kamatkülönbözet a névszerinti értékből levonatik. Másnemű követelések kikiáltási árát a kiküldött a 127. §. szerint állapítja meg. Az árverési vevő a visszteher melletti engedményes jogaiba lép s a követelésről kiállított okiratok és a netalán fedezetül szolgáló kézi zálog az árverési vevőnek átadandók. Ha a követelés biztosítására a zálogjog bejegyezve van : ugy az elrendelt árverés feljegyzése, mint a hitelező személyében történt változás kitüntetése végett az illetékes telekkönyvi hatóság hivatalból keresendő meg. Az árverési vevő ellen azon harmadik személy, ki a kellő időben az igénykeresetet megindítani elmulasztotta, igényt nem érvényesíthet. 453. A lefoglalt követelésnek a 129. §-ban megjelölt elárverezése csak az esetre rendelhető el, ha az e szakaszban jelzett feltételek fennforognak, de nem akkor, ha a lefoglalt követelésnek végrehajtása esetleg nehézségekkel jár ugyan, a jelzett feltételek azonban fenn nem forognak. Tényállás; (A végrehajtást szenvedő N. czégnek L. H. ellen fennálló s a végrehajtási jegyzőkönyvben a végrehajtató javára lefoglalt 133.968 korona követelését kérte birói árverésen eladatni.) Budapesti tábla: Az első biróság neheztelt végzését helyben kellett hagyni azért: mert végrehajtató maga azt adta elő, hogy végrehajtást szenvedőnek kérdéses követelése L. H. ellen már jogérvényesen meg volt itélve, sőt végrehajtást szenvedő a követelés iránt utóbb nevezett ellenvégrehajtást is vezetett és igy a követelés sem feltételtől, sem viszontszolgálattól nem függ, annak érvényesítése nehézségekkel tehát egybekötve nincs, mert továbbá a végrehajtató maga sem állítja, hogy a végrehajtást szenvedő adósa L. H. ellen csődeljárás volna folyamatban, már pedig az 1881 : LX. t.-cz. 129. §-a értelmében csak a fent megjelölt esetekben van helye a lefoglalt követelés elárverezésének, nem pedig akkor, ha a lefoglalt követelésnek végrehajtás utján leendő behajtása esetleg nehézséggel jár. (1903 szeptember 30-án 8350/1903. sz. a.) 130. §. Életjáradékok és más bizonytalan ideig, időről-időre részletekben fizetendő követelések a 129. §. szerint nem értékesíthetők, hanem a kielégítés a lefoglalt részleteknek a 123. §. szerinti átruházása vagy a 124. §. szerinti behajtás utján eszközöltetik. 131. §. A kir. kisebb haszonvételi jog rendszerint az ingóságok végrehajtására előirt szabályok szerint vétetik végrehajtás alá. A becsárt a kiküldött a jövedelm; adó százszoros összege szerint állapítja meg. Ha a jövedelmi adó összege bizonyítható nem volna : ezen jog becsértéke a felek által bemutatandó, esetleg a mennyiben ezen jogok közösen kezeltetnek, a közbirtokosság elnökétől, pénztárnokától, egyes közbirtokossági tagoktól vagy a jog bérlőjétől beszerzendő adatok és felvilágosítások alapján állapítandó meg. Ha azonban a kir. kisebb haszonvételi jog gyakorlata valamely ingatlannal elválaszthatlanul van egybekapcsolva: e jog az ingatlannal vehető csupán végrehajtás alá. Ezen eseteken kivül ingatlanra vezetett végrehajtás esetében a végrehajtató az ingatlannal együtt az attól még el nem választott kir. kisebb haszonvételi jognak végrehajtás alá vételét is kívánhatja. 454. Az 1868: LIV. törvényczikknek a végrehajtásra vonatkozó intézkedései hatálya idejében bíróilag elárverezett ingatlan vevője, ezzel 10*