Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

124 A yégrehajtási eljárás. 115—116. meg sem kísérletté és tekintettel arra, hogy a már kitűzött és nem a végrehajtást szenvedő kérelmére, hanem minden elfogadható indok nélküli meg nem tartott árverések kitűzése által előidézett, teljesen eredmény és czél nélküli költségekkel a végrehajtást szenvedő jogosan nem terhelhető, hanem azok az azokat czél és eredmény nélkül indokolatlanul előidézett végrehajtató által viselendők. Felpereseknek a 3., 4. és 5. alatti árverési hirdetésekkel összekötött költségek fejében alperes által felszámitott 15 frt 11 kr. ellen tett azt a kifogását, hogy a költségeknek megfizetésére nem kötelezhetők és hogy ennélfogva alperes ez összegnek tőlük végrehajtás utján való behajtását szorgalmazni nincs jogositva, alaposnak kellett elfogadni. És minthogy ezek szerint alperesnek az AJ alatti hirdetmény kibocsátásakor, 1898 márczius 9-én felperesek ellenében jogos követelése nem volt, tehát végrehajtási joga is már megszűnt volt: az első biróság Ítéletének felebbezett részét megváltoztatni, a megtámadott végrehajtást megszüntetni és alperest mint pervesztest az 1868 : LIV. t.-cz. 251. §-a alapján a per, valamint a sikeres felebbezésnek is a perbelivel egyenlő tekintet alá eső költsége viselésére kötelezni kellett. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagy a tik. (1899 október 6-án 1071. sz. a.) 381. A kiküldött végrehajtónak az 1871 : LI. t.-cz. 17. §-a alapján vitatott érdekeltsége az általa foganatosított árverési cselekmény megsemmisítésére alapul nem szolgálhat. (Szegedi tábla 5. határozat, I. k., 280.1.) 115. §. A 102. és következő szakaszok szabályai szerint tartandó meg az árverés akkor is, ha a váltóhitelező által birt kézi zálogra az 1876 : XXVII. t.-cz. 106. §-a alapján, vagy kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére adott kézizálogra az 1875 : XXXVII. t.-cz. 305. és 306. §-ai alapján rendeltetik el az árverés. Ezen esetekben se az igények bejelentésére felhívásnak, se elsőség iránti eljárásnak nincs helye. Az árverés elrendelése és a kézizálogok megbecsülése után a kiküldött az árverési hirdetményt kibocsátani és az árverést foganatosítani köteles. A biztositott követelés a vételárból a kiküldött által kielégitendő, a netaláni felesleg pedig a kifizetett eredeti váltóval az adósnak, esetleg a csődtömegnek kiadandó, vagy akadály esetében a biróságnál teendő le (113. §.). Az ezen eljárás során hozott birósági végzés ellen felfolyamodásnak, a kiküldött eljárása és végzése ellen pedig előterjesztésnek helye van, melyek azonban csakis az árverésen befolyt pénznek kiadatására birnak felfüggesztő hatálylyal. 116. §. Ha az árverésen befolyt vételárból a végrehajtató követelése iárulékaival együtt ki nem telik : a végrehajtató, a végrehajtásnak a kiküldött által folytatását követelheti s ha ez iránti kérelmét az árverési iratok bemutatásáig közvetlenül a kiküldötthöz intézi: a kiküldött a végrehajtást szenvedőnek ugyanazon járásbirósági területen levő ingóságaira a folytatólagos végrehajtást, ujabb kiküldetés nélkül, foganatosítani köteles. Ezen eset kivételével a folytatólagos végrehajtást, mig az iratok a 113. §. szerint a végrehajtást elrendelő bírósághoz vissza nem küldettek, a végrehajtás foganatosítására megkeresett biróság, az iratok visszaküldése után pedig azon biróság rendeli el, mely az alap végrehajtást elrendelte. 382. A 116. §. csak az ingók végrehajtásáról rendelkezvén, az ingatlanokra kért folytatólagos végrehajtást kizárólag csakis a perbíróság rendelheti el. Budapesti tábla: Végrehajtató a folytatólagos kielégítési végrehajtás elrendelését R. I.-né, született I. F. végrehajtást szenvedőnek csupán