Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

76 Az idegen váltóról. perköltségben is helyesen lett marasztalva. (1901 január 23-án 994/1900. sz. a.) 228. A társas czég által vállalt váltókötelezettségnek abban az alakban nem kell ugyan történni, a milyen az érvényes czégjegyzéshez megkívántatik; de csak ugy kötelez, ha valamennyi czégjegyzésre kötelezett irta alá, vagy legalább valamennyinek megbízásából Íratott a váltóra. A m. kir. Curia: Az a körülmény, hogy a kereseti váltón kibocsátói és forgatói minőségben előforduló »I. M. et Comp« czégaláiráshoz az ezen czég alatt fennálló közkereseti társaságnak együttes képviseleti joggal biró tagjai : M. J. és V. L. a saját névaláirásaikat nem csatolták, a mint az a czégjegyzékben elő van irva, a teljes czégszöveget tartalmazó aláirásnak érvényét s a közkereseti társaságra kötelező voltát, abban az esetben, ha az aláirás tényleg mindkét társasági tagtól eredne, meg nem szüntetné, mert az emiitett czégjegyzési mód, bár az a czégjegyzékbe be van vezetve — a czégaláirás érvényességi kellékéül nem tekintendő, hanem egyedül azt van hivatva jelezni és bizonyitani, hogy a czégaláirás tényleg az együttes képviseleti joggal biró mindkét czégtagtól ered, a nélkül, hogy e körülménynek egyéb módon való bizonyitása ki volna zárva — ha tehát meg volna állapitható, hogy az »I. M. et Comp.« aláirást mindkét czégtag közösen vagy egyik czégtag a másiknak határozott felhatalmazásával vagy egy harmadik személy mindkét czégtag megbizásából irta a váltóra, az aláirás az alperesként perbevont közkereseti társaságot váltóilag kötelezné, de minthogy felperes meg sem kisérlette annak bizonyitását, hogy az aláirás a fentebb emiitett valamelyik módon történt, sőt az a fizikai személyt, a kitől az aláirás ered, meg sem jelölte, — ezen aláirás alapján az alperest fizetésre kötelezni nem lehet. (1896 deczember 18 án 1737/1895. sz. a.) 24. §. Ha a váltón az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely van kijelölve és a váltón még kitüntetve nincsen, hogy a fizetés ki által lesz teljesítendő, az intézvényezett az elfogadás alkalmával telepest kijelölni jogositva van. Ha ez meg nem történt, az tételeztetik fel, hogy az intézvényezett maga kívánja a telep helyén a fizetést teljesíteni. A telepitett váltó kibocsátója az elfogadás végetti bemutatást a váltón megrendelheti. E meghagyás teljesítésének elmulasztása a kibocsátó és a forgatók elleni visszkereset elvesztését vonja maga után. 229. Telepitett azon váltó, a melynél az intézvényezett Mezőtúron lakik, fizetési helynek pedig »Budapest vagy Mezőtúr* van megjelölve, mert fizetési helynek, a V. T. 7. §-a alapján, ily esetben az első, tehát Budapest tekintendő. (Curia 1887 április 28-án 69/1887. sz. a.) 230. Nem telepitett azon váltó, melyben fizetési helyül az intézvényezettnek a váltón megnevezett lakhelyét képező községgel