Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

62 Az idegen váltóról. foganatosított végrehajtási eljárás folyama alatt váltotta magához, abból eredő jogait a felperesre az 1868 : LIV. t.-cz. 167. §a kellékeinek megfelelő F. alatti okirattal ruházván át, felperes a teljes hitelű magánokirattal reá ruházott váltókövetelést váltói uton érvényesiteni jogositva van, miután a V. T. 16. §-a intézkedésével nincsen kizárva a váltókövetelési jognak más módon is, mint a váltó hátára vezetett engedmény utján való átruházása. (1892 február 19-én 798/1891. sz. a.) 191. A nem váltói uton a váltó birtokába jutott rendelvényes csak engedményesnek tekintendő. A m. lár. Curia: Felperes, a midőn a kereseti váltó kibocsátói aláírásával ellátva, azt saját rendeletére állította ki, a kereseti váltót részben kitöltetlen állapotban, nem forgatmány utján szerezte meg s igy ő csakis engedményesnek lévén tekinthető, vele szemben mindazok a kiíogások érvényesíthetők, a melyeket nevezett ügyfele ellen alperes támaszthatott volna és minthogy felperes a 2. és 3. szám alatti ítéleteknek a kereseti váltóra vonatkozását nem vonta kétségbe, sem a miatt nem tett kifogást, hogy az ezekre alapított kifogások elkésetten hozattak fel és minthogy ezekkel az ítéletekkel bizonyítva van, hogy az a követelés, a melynek fedezetére a kereseti váltó kiállíttatott, jogilag fenn nem áll: felperes mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával keresetével elutasítandó volt stb. (1899 április 6-án 279. sz. a.) 192. A Végr. Törv. 126. §-a értelmében átruházott váltó ellen mindazok a kifogások érvényesíthetők, melyek a kifogásoló alperest az eredeti hitelező ellen megillették, mert itt engedmény esete forog fenn, a V. T. 16. § a értelmében pedig az engedményes az engedményező jogaiba lép. (Curia 1896 október 28-án 863/1895. sz. a.) 193. Az elveszett és megsemmisített váltó tulajdonosa a váltóból eredő jogait a V. T. 16. §-ában körülirt hatálylyal engedmény utján másra ruházhatja. A Jár. ítélőtábla : Igaz ugyan, hogy a váltótörvény 16. §-a szerint valamely váltóból eredő jogok engedmény utjáni átruházása esetére, az engedmény ép ugy, mint a hátirat magára a váltóra vezetendő, e rendelkezés azonban a váltónak meglétét és az engedményező birtokában létét feltételezvén, kétségtelen, hogy e rendelkezés akkor, ha az engedményezett követelés alapját képezett váltó elveszett, nem foganatosítható. Az, hogy a B. alatti engedményben körülírt követelésről az engedményező czég által elfogadott 2340 frtos váltó elveszett és a szabályszerű eljárás lefolyása után semmisnek nyilváníttatott az A. alatti végzéssel, ugy alperesnek csatolt leveleivel bizonyítva van. Tekintve, hogy az emiitett váltó az engedményező B. S. által saját rendeletre levén kibocsátva, annak tulajdona volt; tekintve, hogy a