Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 41 A m. kir. Curia : Ezt a jogi álláspontot elfogadva, a váltó megszerzésének tényére további bizonyitást rendelt el. (1899 január 31-én 1256/1899. sz. a.) 129. A v. t. 6. §-a csupán a bizonyítási teher szabályozása czéljából állítja fel a vélelmet a törlés szándékosságára nézve, s a vélelem kizárólag az arra jogosított részéről eszközölt törlés esetében érvényesülhet. A törölt, de olvasható aláírás megsem­misítve nincs. A m. kir. Curia: Annak megállapítása iránt, bogy a váltón valamely lényeges kellék külsőleg töröltnek jelentkezik-e vagy sem, minden egyes esetben csakis a váltónak azt feltüntető alakja lehet irányadó, a törlés megállapítása pedig az, bogy ez szándékosan tör­tént-e, a bizonyitás tárgyát képezi, és a váltótörvény 6. § ának végtétele szintén csupán a bizonyitási teher szabályozása czéljából állitja fel a vélelmet a törlés szándékosságára nézve, nyilvánvaló azonban, hogy e vélelem kizárólag az arra jogositott részéről esz­közölt törlés esetében érvényesülhet. A fennforgó esetben a felperes fiának a tanúvallomása alapján kétségtelen ugyan, hogy a felperes­nek kibocsátói névaláirását a váltón a tanú a kitörlés czéljából húzta keresztül irónnal, de másfelől ennek eszközlésére a tanú vallomása szerint a felperes, mint a váltónak akkori birtokosa részéről nem volt felhatalmazva. E tényállás szerint tehát a felperes kibocsátói aláírását nem a felperes váltóbirtokos, mint erre jogosult, hanem erre nem jogosult harmadik személy törölvén ki, a V. T. 6. §-a utolsó bekezdése alapján a törlés szándékossága nem vélelmezhető, hanem, tekintettel arra, hogy a váltón a kibocsátói névaláírás a törlés daczára is olvasható s így a váltónak lényeges kelléke teljesen megsemmisítve nincs, az alperesnek, ki a lényeges kellék hiányának kifogásával élt, állott volna feladatában bizonyítani azt, hogy a tör­lést felperes fia a felperes beleegyezésével vagy hozzájárulásával tette, stb. (1899 február 7-én 1192/1898. sz. a.) 130. A nem jogositott személy által eszközölt kibocsátói aláírás törlése hatályában egy tekintet alá esik a véletlenség vagy tévedésből eredő törléssel s igy mit sem árt a váltó hatályának. A kir. törvényszék : A kereseti váltón a lényeges kelléket képező kibocsátói aláírás törölve van. E lényeges kelléknek törlése azonban még nem jelenti e lényeges kelléknek a hiányát is. A törlésnek ugyanis szándékosan történtnek kell lennie. De az e mellett szóló vélelem le van rontva, mert a perben bebizonyult, hogy a törlés nem volt szándékos. Szándékosnak ugyanis csak az a törlés tekint­hető, a mely attól ered, a ki törölni jogosítva volt, azaz, ha a szándék a törlésre jogosultnak volt a szándéka. Ezt a törlést a per és tanu­bizonyitás adatai szerint a föntebb emiitett S. J. eszközölte, de mert jogosulatlanul, nem a V. T. 6. §. 2. bekezdésének tekintete alá eső szándékkal stb.

Next

/
Thumbnails
Contents