Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 37 116. Oly toldalékok, melyek a váltó lényegét nem érintik, nem foszthatják meg a váltót váltói minőségétől. A kir. törvényszék: Alperes mindenekelőtt kifogást emel az okból, mert a kereset alapját képező okirat, minthogy a hitelező részére fenn van tartva az a jog, hogy ez okirat alapján a sommás szóbeli perutat vehesse igénybe, nem váltónak, hanem kötelezvény­nek tekintendő. Minthogy azonban a most jelzett okirat el van látva mindazokkal a kellékekkel, a melyeket a v. t. 110. §-a a saját váltó lényeges kellékeiül megállapit és minthogy a váltót váltói minősé­gétől az a körülmény, hogy annak szövegében a törvény által előirt kellékeken kivül egyéb nyilatkozatok is foglaltatnak, meg nem fosztja, ugyanazért e saját váltó alapján felperes fizetést követelhet stb. A kir. Ítélőtábla helybenhagyja indokaiból. A m. kir. Curia ez indokot szintén elfogadta. (1899 márczius 1-én 113/1899. sz. a.) 4. §. Ha a váltóban a fizetendő pénzösszeg betűkkel és számokkal van kifejezve, eltérés esetében, a betűkkel kiirt összeg érvényes. Ha az összeg akár betűkben, akár számokban többször van kifejezve, eltérés esetében a kisebb összeg tekintendő érvényesnek. 117. Ha a váltóban a betűkkel kiirt összeg aggályosnak látszik is, a váltóadósnak áll kötelességében a hamisitást bizonyí­tani, ellenesetben az egész összegben marasztalandó. (Curia 1893 márczius 7-én 677/1892. sz. a.) 118. Ha a váltóban a betűkkel kiirt összeg felismerhetőleg megváltoztatottnak jelentkezik, a váltó aggályos tartalmával szemben alperes kifogása folytán felperes köteles bizonyitani, hogy alperes mily összeg erejéig irta alá a váltót. Az eredeti és beismert összeg erejéig azonban a váltóadós alperes feltétlenül felelős. (Curia 1894 április 12-én 638/1893. sz. a.)* 119. A váltótörvény 4. §-a értelmében eltérés esetében a betűkkel kiirott összeg lévén irányadó, miután a váltókötelezettség terjedelme magából a váltóból állapítandó meg, a váltóadós kifogás hiányában sem marasztalható a nagyobb összegben. A kir. Ítélőtábla: A V. T. 4. §-a rendelkezése szerint, ha a váltóban a fizetendő pénzösszeg betűkkel és számokkal van kifejezve, eltérés esetén a betűkkel kiirt összeg lévén érvényes; tekintve, hogy a kereseti követelés alapjául szolgáló A. alatti váltóban a fizetendő összeg betűvel irottan csupán ezerkétszáz frt; mivel a »Gulden Tausend zweihundert« kitétel után olvasható szó nyilván nem »fünfzig«, hanem a váltó számjegygyei irott összegé * A váltóban jelentkező igazítással szemben a Curia mostani állandó gyakor­lata a bizonyítási terhet a váltóbirtokosra hárítja.

Next

/
Thumbnails
Contents