Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 145 406. A kibocsátónak a váltó hátán látható névaláírása, a mennyiben a váltó szövegében foglalt rendelvényezési nyilatkozattal mi összefüggésben sem áll, tulajdonképeni hátiratot nem képez, sőt mint váltójogi hatályossággal egyáltalán nem biró feljegyzés arra sem alkalmas, hogy a rendelvényezés és a rendelvényesnek a váltó hátán előforduló forgatmánya között a további érvényes forgatmányozást megakadályozó hézagot idézzen elő, mely csak az esetben léteznék, ha a rendelvényes hátiratát harmadik, a kibocsátótól különböző személy hátirata előzné meg. (Curia 1885 május 6-án 315/1885. sz. a.) 407. A váltóbirtokos jogosítva van ugyan az üres hátiratot tetszése szerint kitölteni, de ha már egyszer e jogával élt, az érdekeltek tudta és beleegyezése nélkül nincs jogosítva a kitöltött forgatmány tartalmát egyoldalulag kitörölni s helyébe egy másik forgatmányosnak a nevét beírni, az ilyetén utólagos forgatmány a váltótörvény szempontjából szabálytalan s aggályosnak tekintendő. A m. kir. Curia : Az eredeti váltó megszemléléséből kétségtelen, hogy az a rendelvényes F. S. és fiai czég által eredetileg a forgatmánynak teljes kitöltésével a székesfehérvári hitelbankra volt forgatva s hogy abból a nevezett banknak forgatmánya és minősége kitöröltetvén, helyébe forgatmányosként a jelenlegi felperes F. K. neve Íratott. Alperes tehát jogosan támadta meg felperesnek eme szabálytalan forgatmányon alapuló váltóbirtokosi minőségét s habár ebbeli kifogása az alapperben elkésés indokából figyelmen kivül hagyatott, az ujitott perben, miután a perujitásnak az e tekintetben jogerős alsóbb birósági Ítéletek szerint hely adatott, jogosan érvényesítheti. E kifogással szemben tehát felperesen állott annak a bizonyítása, hogy a váltóbirtokosi minőségének kimutatására felhozott eme szabálytalan forgatmány az alperes tudtával és beleegyezésével jött létre s minthogy felperes erre nézve bizonyítékot fel nem hozott, a váltón szemlélhető s az imént előadottak szerint szabálytalannak tekintendő forgatmánynyal váltóbirtokosi minősége, következőleg perelhetési jogosultsága igazoltnak nem tekinthető. (1892 szeptember 21-én 317/1892. sz. a.) 408. Az üres hátirattal igazolt váltóbirtokos a köztörvényi uton folytatott gazdagodási perben is legitimáltnak tekintendő, mert a legitimáczió gazdagodási keresetnél is az anyagi váltójog szerint bírálandó el. (Curia 1891 deczember 17-én 424/1891. sz. a.) 409. A lejárat utáni forgatmányos jogosan követelheti a váltó kifizetését annak daczára, hogy ez a váltókövetelés végrehajtásiig lefoglaltatott, ha ez a foglalás a végrehajtási törvény 80. §-a ellenére a váltóra reá nem vezettetett és a váltókötelezettet nem Grecsák : Magyar Döntvénytár. II. 10