Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

118 Az idegen váltóról. számitott két évi idő lejárta napjától számítandó, a miből következik, hogy jóllehet a V. T. 19. §., valamint a 31. § okban csak a forgatók és a kibocsátó elleni visszkereseti joggal van ez a határidő megállapítva, ez a határidő irányadó az elfogadóra nézve is. A m. kir. Curia: Helybenhagyja, mert habár a V. T. 31. §-a szerint joga is van a kibocsátónak és forgatónak a látra szóló váltón különös bemutatási időt jelölni ki, de ezáltal a lejárati időnek a váltó fogalmához és természetéhez képest az összes váltókötelezettekre nézve egységes volta nem érintetik. (1891 január 7-én 868/1890. sz. a.) 323. Tekintettel, hogy a bemutatott váltó szerint a fizetés 1886. január 18-án volt teljesitendő, a V. T. 30. § a első bekezdése szerint a lejárat is e napra esik és ekként a kérvény beadásakor arra való tekintet nélkül, hogy ezen kérvény január 18. napjának bármely órájában adatott be, a követelés is lejártnak tekintendő, minthogy a V. T. 33. §-nak azon intézkedése által, hogy a fizetést a fizetési napon déli 12 óráig kell teljesíteni, a lejárati idő meghatározására befolyással nem bir. (Curia 1888 márczius l én 5976/1887. sz. a.) 32. §. Azon váltókra nézve, melyek lát vagy kelet után bizonyos időre szólanak, a lejárat kiszámítása iránt következő határozatok szolgálnak irányadóul: 1. ha a határidő napokban állapíttatott meg, a lejárat a határidő utolsó napjára esik; e határidőbe azon nap, melyen a kelet utánra szóló váltó kiállíttatott vagy a látra szóló váltó elfogadás végett bemutattatott, nem számíttatik be ; 2. ha a határidő hetekben, hónapokban vagy több hónapra terjedő időszakban, évben, félévben vagy évnegyedben állapíttatott meg, a lejárat a fizetési idő hetének vagy hónapjának azon napjára esik, mely elnevezésénél vagy számánál fogva a kiállítás, illetőleg a bemutatás napjának megfelel; ha pedig e nap a fizetési hóban hiányzik, a lejárat e hó utolsó napjára esik; 3. félhónap alatt mindig tizenöt nap értetik. Ha a határidő egy vagy több egész s egy fél hóban állapíttatott meg, a félhónap mindig a határidő végén számítandó. 324. A fizetési időnek „14 nap múlva" vagy „14 napra" lett meghatározása nem felel meg a kelléknek, mert ebből a kifejezésből meg nem határozható, hogy ez a 14 nap a V. T. 32. § ában megjelölt időpontok melyikétől számitandó. (Curia 1884 szeptember 3 án 372/1884. sz. a.) 325. „A mától három hó múlva" fizetendő váltónál kétségtelenül a váltó keltezése napjától számitandó a három hó. (Curia 1891 julus 2-án 855/1891. sz. a.) 326- „Kelet után négy hónap múlva" határozott, mert a fizetési idő a V. T. 32. §. 2. pontja szerint ezen okirat kiállításától, vagyis 1881 deczember 30. napjától számitott négy hónapnak azon napjára esik, mely elnevezésénél vagy számánál fogva a kiállítás napjának megfelel, stb. (Curia 1884 deczember 21-én 905/1884. sz. a.)