Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

108 Az idegen váltóról. seti váltó elfogadója V3°/o váltódij és az óvás dij fizetésére köteleztetett és felperes keresetének e részével Il-od rendű alperes irányában is elutasittatott, mert e dijak követelhetése törvényes alakban felvett óvást feltételez, ennek pedig a bemutatott óvás, mint fentebb kifejtetett, meg nem felel, stb. A m. kir. Curia : Ezeket az indokokat elfogadta. (1901 deczember 6 án 759/1901. sz. a.) 300. Az utólagos jogellenes telepítés esete forog fenn akkor, ha a váltóbirtokos a csupán a fizetési hely tekintetében kitöltetlen váltót utóbb erre vonatkozó külön megállapodás nélkül telepitette; s ennek bizonyítására elegendő annak a körülménynek kimutatása, hogy a váltó forgalomba hozatalakor a telepítés a váltón rajta nem volt. A m. kir. Curia: A telepités érvényességét felperes arra a tényre alapitja, hogy V. Szilárd neki a váltó telepitését nem tiltotta meg, sőt (állítólag) megengedte. Minthogy pedig a telepitésnek akár megtiltásáról, akár megengedéséről csak abban az esetben lehetett szó, ha a telepitési nyilatkozat a váltó leszámitoltatásakor még nem volt a váltón, felperesnek fenti védekezése magában foglalja annak beismerését, hogy a váltó akkor, a mikor alperes aláirásával ellátva felperesnek birtokába került, a telepitési nyilatkozattal még ellátva nem volt. Minthogy pedig felperesnek, másrészt alperesnek a viszonválaszban tett azt az állítását, hogy a váltón az intézvény (vagyis e szavak : »V. Szilárd urnák Madaras«) már akkor ki volt töltve, a mikor ő a váltót kibocsátóként aláirta, nem tagadta, e szerint az intézvényezett neve mellett kitett hely (Madaras) a váltótörvény 3. §. 7. pontja értelmében nemcsak az intézvényezett lakhelyének, hanem egyúttal fizetési helynek is volt tekintendő. Minthogy tehát a váltó utólagos telepítésével nem egy hiányzó lényeges kellék pótoltatott, hanem a váltón már kitett fizetési hely, tehát a váltónak már kitöltött lényeges tartalma másittatott meg ; minthogy felperes annak bizonyítását, hogy alperes ebbe beleegyezett, meg sem kísérletté, alapszabályainak 35. § ból pedig egyáltalán nem származtathat jogot arra, hogy ő vagy forgatmányosai a leszámítolt váltók fizetési helyét utólag a váltókötelezettek tudta és beleegyezése nélkül megváltoztathassák ; minthogy végre a váltó tartalmának jogosulatlan megmásitása, mint a váltótörvény 82. és 83. §§. alá eső hamisítás a váltó bármely birtokosával szemben érvényesíthető, alperes pedig csak a váltó eredeti tartalma szerint felelős, a váltóra vezetett jogosulatlan telepités s az ezen telep helyén felvett óvás alperes irányában hatálytalan. Az elsőbiróság ítéletét tehát a kereslet elutasító részében ezekből az okokból helybenhagyni kellett. (1896 márczius 24-én 1718/1895. sz. a.) 301. A beismerten a váltó lejárata után a váltóra vezetett telepitési záradék nem létezőnek lévén tekintendő, s az elfogadó ilyen esetben az eredeti tartalom szerint lévén felelős, ő sikeresen