Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

-98 Az idegen váltóról. 281. A váltó, a váltóbirtokossal szemben, mindig annak jelenlegi tartalma szerint lévén elbírálandó, a váltón levő nem törölt utólagos telepítés vele szemben akkor is joghatályosnak tekintendő, ha ezt jogellenesen vezette a váltóra. A kir. Ítélőtábla: Felperes a kereseti váltót a jelenlegi tartalommal érvényesítvén, alperest ama kötelezettség alapján kérte elma rasztalni, a mely kötelezettség alperest a váltó jelenlegi tartama szerint terheli. A jelenlegi tartalom szerint azonban a V. T. 43. § a szerint alperes ellen a peresitett váltó csak abban az esetben érvényesíthető, ha a kereseti jog fenntartására szükséges óvás felvétele igazoltatik. Minthogy alperes a kereset elleni kifogását éppen az óvás hiányára alapította és a per során is ezen alapon kérte felperes elutasítását, felperes által a válasziratban előterjesztett az a kérelem, hogy a váltó ne a jelenlegi, hanem az állítólag ettől eltérő eredeti tartalom szerint biráltassék el, helyt nem foghat. A m. kir. Curia: Tekintettel arra, hogy a kereseti váltó jelenlegi tartalma szerint visszleszámitolás végett a Magyar Altalános Hitelbankhoz küldetett el és az ehhez történt következő telepités »fizetendő a Magyar Általános Hitelbanknál Budapesten« a váltón törölve nincs, e szerint pedig a másodbiróság által e részben felhozott helyes indoknál fogva a kereseti jognak alperes ellen való fenntartására óvás felvétele lett volna szükséges, alperesnek az óvás hiányára alapitott kifogása alaposnak bizonyult, stb. (1901 október 10-én 440/1901. sz. a.) 282. A váltó eredeti telepítésének megváltoztatásába a többi váltókötelezettek beleegyezetteknek nem tekinthetők az által, hogy az erről nyert értesítés ellen nem tiltakoztak. A kir. törvényszék: A peres felek előadásából és az eredeti váltó megtekintéséből kétségtelenül kiderül, hogy az eredetileg Bécsben, a cs. kir. szab. ausztriai Landesbanknál volt telepitve s ezen telephely a váltó kibocsátója H. B. rendeletére felperes által törültetett s telepesként a trencséni takarékpénztár vezettetett a váltóra. Ezek szerint tehát a kereseti váltónál nem hiányos kelléknek utólagos kitöltéséről, hanem a váltó eredeti tartalmának megváltoztatásáról lévén szó, nem a V. T. 93. §-a, hanem annak 82. §-a alkalmazandó, mely szakasznak értelmében felperesnek lett volna kötelessége — alperes tagadása ellenében — bizonyitani, hogy ezen megváltoztatás még alperes aláirása előtt történt s illetve, hogy a kereseti váltón eredetileg létezett telepités az alperessel létrejött megállapodás alapján törültetett ki és változtattatott meg annak jelenlegi tartalmához képest; ezen döntő körülményt azonban felperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította; előadja ugyan felperes, hogy a kibocsátó a telephely megváltoztatásáról alperest levélileg értesítette; ezen körülmény azonban egymagában — eltekintve attól, hogy az alperes által tagadásba vétetett — annak beleegyezését s a létrejött