Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

76 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. § a alapján hozott teljes ülési határozatai. a bérbeadott ingatlan után járó minden néven nevezendő adót, legyen az országos, megyei vagy községi, a bérlő viseli, a bérbe­adó tulajdonos jogosult az általa kifizetett házbérjövedelmi adó és az ezzel kapcsolatos általános jövedelmi pótadó, megyei és községi adók megtérítését a bérlőtől követelni s ezt a jogát a bérleti szerződés lejárta és az óvadék visszaadása után is érvé­nyesítheti. Indokok: Az 1868. évi XXII. t.-cz. 3. § a szerint oly ház, lakrész és a háznak minden oly helyisége után, mely tényleg bérbe van adva, a tiszta bérjövedelem alapján házbéradó vettetik ki, s ennélfogva, ha ily ház vagy lakrész bérbeadása esetén a bérleti szerződésben az köttetik ki, hogy a bérletbe adott ingatlan után járó minden néven nevezendő adót, legyen az országos, megyei vagy községi, a bérlő viseli, a szerződés szavainak nyelvtani értelménél és a szerződő feleknek a szóban forgó kikötés czéljából következ­tethető akaratánál fogva nem támadhat kétség arra nézve, hogy a bérbeadó a bérbeadott ház, illetve helyiség után adótehertől ment tiszta jövedelmet kivánt elérni s e végből a bérlőre háritotta azt az adót, a mely különben törvény szerint őt terhelte volna. Ennélfogva s tekintettel arra, hogy a házbéradó után kivetett általános jövedelmi pótadó, megyei és községi pótadók a házbér­adóval azonos szempont alá esnek, ha a fentemiitett esetben a szer­ződés tartama alatt valamely bérbeadott ház vagy üzlethelyiség után kivetett házbéradót, általános jövedelmi pótadót, megyei és községi adót a bérbeadó fizette, ezzel oly fizetést teljesitett, melyet a szerződés szerint a bérlő tartozott volna teljesiteni, következéskép annak vissza­térítése iránt kereseti joga van a bérlő ellen. Lemondás esetét kivéve, az óvadék visszaadásának ténye sem állhat magában véve útjában eme követelés érvényesítésének, mert igaz ugyan, hogy a szerződésben elvállalt kötelezettségek biztosítá­sára letett óvadék visszaadásával a jogosult rendszerint azt jelenti ki, hogy az óvadékkal biztositott követeléseire nézve ki van elégitve, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a vélt teljes kielégités körül közbejött tévedést bebizonyithasson s ily tévedés fenforgása nyilván­való akkor, midőn bebizonyul, hogy a bérbeadott ház vagy üzlet­helyiség után kivetett adókat nem a bérlő, hanem a nélkül, hogy a szerződő felek jogviszonyaira kiható más jogi tények közbejöttek volna, a bérbeadó fizette. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1894. évi április hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon év június hó l-jén tartott teljes ülésben. 59. szám. Foganatositható-e végrehajtás oly ingatlan állagára, a melynek tulajdonosára nézve elidegenitési vagy megterhelési tilalom van fel­jegyezve ? (A 12,122. és 12,123/1894. polg. számokhoz.)

Next

/
Thumbnails
Contents