Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

508 A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz- 441-442. §-ai alapján hozott határozatai. tére első sorban a kir. ügyészség, illetve a közvádnak a járásbíróság előtt való képviseletére a B. P. 522. § ában rendelt ügyészségi megbízott volt hivatva : hogy ez a B. P. 529. § a szerint a tárgyalásra megidézendő lett volna és hogy annak jelenléte nélkül a tárgyalást megtartani nem lehetett. (B. P. 539- §-ának első bekezdése.) A kir. járásbíróság ezekhez képest megsértette a törvényt az által, hogy a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül tartotta meg és hogy ily tárgyalás alapján Ítéletet hozott. , De törvénysértést követett el a budapesti kir. büntető törvényszék is annyiban, a mennyiben az első fokú bíróság Ítéletét és az ennek alapjául szolgált tárgyalást a B. P. 384. § ának 6. pontjában körülirt alaki semmiségi ok fenforgása miatt meg nem semmisítette, daczára annak, hogy ez a semmiségi ok K. I. és társai Írásbeli felebbezésében érvényesíttetett és daczára annak, hogy az említett szabálytalanság a B. P. 384. §. utolsó bekezdése szerint hivatalból is figyelembe veendő okot képez. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát a fennebbiekben megjelölt irányban alaposnak felismerni és a törvénysértéseket megállapítani kellett. A kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság előtt tartott felebviteli tárgyalásnál állitóan előfordult szabálytalanság miatt emelt perorvoslat a kir. koronaügyész által a mai tárgyalás alkalmával visszavonatván, ebben az irányban a határozat hozása mellőztetett. 41. szám. A B. T. K. 370. íjában meghatározott orgazdaság vétsége csak fogházzal lévén büntethető, sért! a törvényt az oly ítélet, a mely az orgazdaság vétségét elkövető egyént fogházbüntetésen felül mellékbüntetésként pénzbüntetéssel is bünteti. (3191/1902. B. szám.) A kir. koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatik. Kimondatik, hogy a marosujvári kir. járásbíróság fentidézett keletű és számú Ítéletével a törvényt, nevezetesen a B. T. K. 1. és 370. § aiban foglalt rendelkezéseket megsértette annyiban, a mennyiben Gr. G-y. vádlottat a B. T. K. 370. §-ának 2-ik bekezdésében meghatározott orgazdaság vétségéért a főbüntetéskép megállapított fogházbüntetésen felül behajthatlanság esetén egy (1) napi fogházra átváltoztatandó tíz (10) korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre is elitélte. Egyúttal pedig az Ítéletnek ezt a mellékbüntetést megállapító része hatályon kívül helyeztetik és mellékbüntetés alkalmazása mellőztetik. Indokok: A marosujvári kir. járásbíróság 1901. évi április 30-án 1901 B. 105/7. szám alatt hozott jogerős Ítéletével G. Gy. vádlottat jogtalai elsajátítás kétségével kapcsolatos orgazdaság vétsége miatt a B. T. K 370. § ának második bekezdése alapján három (3) napi fogházra és behajthatlanság esetén további egy (1) napi fogházra átváltoztatandó tíz (10) korona pénzbüntetésre Ítélte.